Minden kornak megvannak a maga betegségei. Most a 21. században megszaporodott azon betegségek száma, amelyeket a szakemberek egyértelműen a táplálkozásunkban lappangó rossz szokásokra vezetnek vissza (cukorbetegség, allergiák, szív- és érrendszeri problémák stb.). Tényleg elrontunk valamit?
– A fent említett betegségeket szokták civilizációs betegségeknek is hívni. Régen is előfordultak (például a két háború között), csak sokkal kisebb számban, és a gazdagok betegségének hívták őket. Gyakoriságuk már akkor is visszavezethető volt a táplálkozási és életmódbeli szokásokra. Régen a mezőgazdaságban dolgozók télen naponta kétszer ettek, majd amikor eljött a dologidő, naponta 3-4 alkalommal is. Húst ettek, de keveset, hetente 1-2 alkalommal. Jómódban élőknél viszont már akkor jelentkeztek a mai kor betegségei. Az egyik fontos dolog az, hogy ételeinket olyan alapanyagokból készítsük, melyek természetesek, idényjellegűek, és mentesek a túlzott élelmiszeripari feldolgozástól. Sokan nem gondolják, de az egészséges táplálkozás már a bevásárlással kezdődik.
A táplálkozási szokásokat illetően a magyar emberek nemzetközi viszonylatban hol foglalnak helyet? Étkezési tradíciónkban mit kell meghagyni, és mit kell elhagyni?
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2012. 10. 26. (XVI/43)
