Miközben a készen kapott döntésekkel, a lehetőségek tálalásával befolyásolhatók vagyunk, a kereskedők erőszakos árudömpingjének egyre inkább szabad prédájává válunk. Gazdasági viselkedésünket elemző kutatók bebizonyították, hogy döntéseink során agyunk több ízben is cserbenhagy bennünket.
Vegyünk egy példát: besétálunk egy coffee-to-go kávézóba, és kétféle akciót látunk. Az egyik 33 százalék engedménnyel, a másik 33 százalék extra kávéval kecsegtet. Vajon melyik ajánlat éri meg jobban? Egyből rávágnánk, hogy a kettő megegyezik, de tévedünk! Lássuk a matematikát! Egy 33 százalékos árcsökkentés 50 százalékos mennyiségi növekedésnek felel meg. Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy egy fekete ára 1000 forint, melyet 3 rész kávénak tekintünk. Ha a 33 százalék extra kávét választjuk, végeredményben 4 rész kávét kapunk, azaz egy rész ára 250 forint lesz. Ha inkább az engedményt kérjük, 670 forintot kell kifizetni 3 rész kávéért, azaz egy rész ára 225 forintba kerül. És máris megtévesztés áldozatai lettünk, hiszen a két ajánlat mégsem egyenértékű! A legtöbb embernek azonban pszichikailag jobban esik, ha valamit ingyen megkap, mintha ugyanazt olcsóbban megvásárolhatná.
Néhány példa annak illusztrálására, milyen könnyen megtéveszthetők vagyunk.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2012. 10. 05. (XVI/40)
