hetilap

A medvehagyma (vad fokhagyma) Nyugat- és Közép-Európában őshonos, de számos országban közkedvelt tavaszi csemege, amely a liliomvirágúak családjába tartozik. Elnevezésében - amely számos nyelvben hasonló - állítólag szerepet játszott az a megfigyelés, miszerint a tavasz beköszöntével a téli álmából ébredő barna medve első tápláléka volt. Lelőhelyein - hazánkban főként a Mecsek, a Zselic és a Bakony területén - tényleg szőnyegszerűen borítja a főleg bükkös, tölgyes és gyertyános erdők nedves talaját.

Gyógyító íz az erdőből

Orfűn minden évben megrendezik a Medvehagyma Napokat, az egészséges életmód fesztiválját, ahol helyi lakosok mutatják be a növényből készült ízcsodákat. A vidám találkozónak évről évre egyre több a látogatója. A bemutatókon, előadásokon kiderül, hogy a medvehagyma gyógyító hatását már a római doktorok is felismerték, hazánkban pedig az 1400-as évekből származnak az első feljegyzések, amelyek még „sási hagyma" néven emlegetik. A tavaszi fáradtság leverésének hatásos fegyvere, valóságos vitaminbomba. Kevés növény tartalmaz ennyi ásványi anyagot, de sok benne az  A- és B-vitamin is. Értékes hatóanyagainak köszönhetően természetes antibiotikum, ám hatása tizenkétszer erősebb a fokhagymáénál. Legismertebb talán a vértisztító, baktérium- és vírusölő, vérnyomás- és koleszterincsökkentő tulajdonsága. Rendszeres fogyasztása számos szív- és érrendszeri megbetegedés megelőzésének természetes gyógymódja. A friss, zöld levelek serkentik a veseműködést, gyomor- és bélbántalmak esetén pedig fertőtlenítő hatásúak.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek