hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Félmillió díjhátralékos országa
Kilakoltatások Komlón

2007. 08. 15.
Nemrég felreppent a hír: a komlói önkormányzat a nyár folyamán nyolcvankét gyermekes családot fog kilakoltatni a felhalmozódott lakbér- és közüzemi díjtartozások miatt. Sajnos ilyen alapon minimum félmillió embert lehetne máról holnapra az utcára tenni Magyarországon, az egykori iparvárosokban egész lakótelepek kiüríthetők lennének. A díjhátralékosok sorsa ma teljes mértékben az adott önkormányzatok jóindulatán múlik.



Fotó: Somorjai László

Dr. Szakács László alpolgármester lapunknak úgy nyilatkozott: jelenleg tíz
család kilakoltatását készítette elő az önkormányzat, miután tetemes lakbér- és
közüzemi tartozást halmoztak föl. A döntés három-négy éve húzódó folyamatra tett
pontot: a meghirdetett közmunkaprogramokra rendre nem jelentkeztek az
érintettek, valamint az együttműködés legcsekélyebb jelét sem voltak hajlandók
mutatni, hogy rendezzék tartozásukat, ezért kerül sor az intézkedésre. A
következő hónapokban tovább folytatódik Komlón a kilakoltatások sora, mivel még
vagy 72 családnak van 100 ezer forint feletti tartozása.

Az önkormányzat tulajdonában levő hatszáz bérlakás a mintegy 27 ezer fős város
lakásállományának ma már alig 6-7 százalékát teszik ki, s az ilyen otthonok
lakóinak egy része rengeteg gondot okoz a Városüzemeltetési Gondnokságnak. A
legfőbb probléma az, hogy egyre többen, és egyre nagyobb összegekkel tartoznak,
s nemcsak a lakbérrel, de nem fizetik a vízdíjat és a távfűtés,
melegvízfogyasztás költségeit sem. Tekintve, hogy a városban a víz- és
hőszolgáltató cég is önkormányzati tulajdonban van, az eddiginél szigorúbb
fellépés a tartozókkal szemben nem halogatható tovább. Az érintett családok
lakbér- és közüzemi tartozásai eddig összesen 330 millió forintos hiányt okoztak
a hivatalnak.

„Akin látjuk, hogy akar fizetni, de nem tud, azon segítünk. De a notórius
tartozókat, az eddigi megkeresések során semmiféle együttműködési készséget és
fizetési hajlandóságot nem mutatókat külön kezeljük: mivel a rendesen fizetőkkel
szemben is igazságtalan lenne, ha elnéznénk a tartozásokat. Akadnak olyanok is,
akik nem hajlandók fizetni a 3500 forintos lakbért, ugyanakkor 30-40 ezer
forintért kiadják az önkormányzati lakásukat. És még nekik áll feljebb, holott 5
év alatt 500 forintot sem voltak képesek a lakásért kifizetni” – fejtette ki az
alpolgármester.

Egyébként 2004-ben volt már hasonló eset: akkor 50 családot szólítottak fel a
fizetésre, és közülük 25 rendezte is a tartozást, míg sajnos a többieket ki
kellett lakoltatni. „Fontos látni, hogy nem az a célunk ezzel, hogy
megbélyegezzünk egy csoportot, és általánosítani sem akarunk: minden egyes
embert eseti elbírálásban részesítünk, figyelembe véve az életkörülményeit,
lehetőségeit. Rengeteget foglalkozunk velük, van lehetőségük részletfizetési
kérelemre, azonban a legnagyobb baj, hogy egyszerűen nem tudnak a pénzzel bánni.
Meg kellene tanítani őket a felelősségvállalásra, hogy a saját sorsukat kezükbe
vegyék” – magyarázza az illetékes.

Az alpolgármester hangsúlyozza: több személlyel is szerződést bontott már az
önkormányzat, ám az utcára senkit sem tehet ki a városháza. „Minden egyes eset
elbírálásánál együttműködünk a gyámhivatallal és a családsegítő szolgálattal. A
kilakoltatáshoz jogerős bírósági ítélet kell, a gyermekes családok esetében
pedig természetesen meg kell várni a gyámhatósági eljárást, ami legalább fél
évet vesz igénybe. Ahhoz, hogy egy gyermeket tényleg kiemeljenek a családjából,
vagy állami gondozásba vegyenek, ahhoz nagyon komoly indokok kellenek” –
figyelmeztetett a szocialista politikus, aki hangsúlyozta: a fizetési
hajlandóság legcsekélyebb jele esetén változtatnak a döntésükön.

„Mikor megszűnt a bánya, a két legfontosabb városrészünk épült le – magyarázza
az elszegényedés kezdeteit Szakács László. – Sok ember dolgozott ott, akiknek
sajnos nincs semmiféle képesítése, és megfelelő program hiányában a mai napig
nem képeztetik magukat.” Komló egykor a mecseki szénbányák központi települése
volt: a gyors fejlődésben meghatározó szerepe volt a szénvagyon
kitermelésének. Az iparszerű bányászat azonban – több mint száz év után –
1999-ben megszűnt a térségben, így a település lakóinak jelentős része
munkanélkülivé vált. Napjainkban legfeljebb a sikondai városrészben található
gyógyvizű fürdő vonzza ide a látogatókat.

Lapunk úgy tudja: adatok híján, óvatos becsléssel is minimum félmillióra tehető
ma Magyarországon azoknak a száma, akik hat hónapot meghaladó közüzemi vagy
lakbértartozásuk miatt elvileg bármikor kitehetők az otthonukból. Azon
túlmenően, hogy senkinek nem áll érdekében a hajléktalanok már meglévő
harminc-negyvenezres tömegét ennyire felduzzasztani, a megnyugtató megoldást sem
könnyű egy ilyen méretű problémára megtalálni. Sokkal nagyobb kiadást és gondot
jelent ugyanis egy hajléktalan ember visszasegítése a társadalomba, mint a
lecsúszásának a megelőzése, viszont az önkormányzatok az államháztartást is
érintő kemény megszorítások miatt maguk is szorongatott helyzetben vannak. A
hátralékosok helyzete egyelőre teljes mértékben az illetékes önkormányzatoktól
függ, ami az általános pénzszűkét és szakemberhiányt ismerve nem sok jót jelent.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!