2005-ben a Millward Brown piackutató cég tizenhárom európai és öt dél-amerikai országban végzett kutatást 25–35 éves gyermekes és gyermektelen ("dinki") városi párok között. Magyarországon különösen nagy a távolság a dinkik és a fiatal gyerekes párok között, mivel nálunk – sokkal inkább mint némely más országban – a jó szülő maximálisan alárendeli saját igényeit a gyermekei igényeinek. Ritkán jár szórakozni, egész évben gyűjt a családi nyaralásra, hétvégéken rendszeres családi program a vásárlás, kirándulás, a nagyszülők látogatása. A munkamegosztásos életvitel a jellemző. Ezzel szemben a dinkik élvezik a szabadságot, és nem sajnálják a pénzt magukra, amiért keményen meg is dolgoznak. Rendkívül kevés szabadidejüket a párok közös programokkal töltik. Úgy vélik, először megteremtik az anyagi biztonságot, lakást vesznek, utazgatnak, élvezik az életet. Mindezek után jöhet a gyermekvállalás. Érdekes módon hazánkban nem a gyerek, hanem a saját lakás jelképezi a felnőtté válást. Mivel a magyar fiatalok egy materialista társadalomban élnek, félelmeik is anyagi jellegűek – állapítja meg a tanulmány. A legjobban a munkahelyük és a versenyképességük elvesztésétől, az anyagi visszaeséstől rettegnek. Alakjuk elvesztése miatt sok nő tart a negatív társadalmi megítéléstől.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
2005. 11. 04. (IX/44)
