Az idei év egyik nemzetközi újdonsága Philipp Starck sztártervező fotelje és asztali lámpája, melyekkel a tervező barokk formákhoz nyúl, s azokat átlátszó m?anyagba "önti". Ha az ember mondjuk Rómában bemegy a Termini-től nem messze egy forgalmas bútorüzletbe, ezeket akár meg is vásárolhatja.
Eltekintve a kísérletező kedv? dizájnerek elszigetelt ötleteitől, elmondható, hogy a minimalizmustól elszakadva Európában új irányzat erősödött meg, amit egy szóval csak úgy emlegetnek: retro. Ez egyfajta visszatérést jelent, nosztalgiát a hatvanas évek kultúrájához. Ilyenformán a minimalizmus egy leegyszerűsített váz, amit a retro élénk, vad színekkel, humoros, merész formákkal ruház fel. Többnyire kiegészítőkön – szőnyegek, lámpák, térelválasztók – jelenik meg a félreismerhetetlenül hatvanas éveket idéző forma- és színvilág. Ezek jól illeszthetők a minimalista bútorokhoz, ráadásul a divat elmúltával könnyen lecserélhetők.
Az olasz konyhák újdonsága, hogy mixelik a fényes és matt felületeket: például fa alsószekrényekhez magas fény? m?anyag fölsőszekrény dukál. A precíz technológia révén a króm munkalapot összedolgozzák az él furnérjával. A szekrényvilágítás pedig az opálüveg bútorajtók nyitására automatikusan felkapcsolódik.
Magyarországon és a volt "keleti blokk" más országaiban a hatvanas évek életérzése természetesen egészen más volt, mint Nyugaton. Ráadásul mi még nagyon is együtt élünk a szocialista dizájnnal, és csak mostanában jutunk el a lomtalanításáig. Ugyanakkor már hazánkban is megjelent a nyugati "retro" iránti érdeklődés – különösen a képzett, fiatalabb korosztály körében.
2005. 10. 07. (IX/40)
