Az előny rögtön a hátrányból fakad. A hűvösebb napokban az ember bátrabban vesz halat – mondjuk pisztrángot, vagy az átláthatatlan bevásárló központoknak köszönhetően, tengeri makrélát, lepény- illetve nyelvhalat vagy cápát. A meleg miatt a megszerzett zsákmányt nem éri a dániai hatás. Jól felizzított parázs az első hozzávaló – kényelmesebbek az asztali elektromos grillt is választhatják, igaz, ezeket egy ilyen akció után megtisztítani nem a jutalomkategória. A halakat kívül-belül megtisztítva, egyszerűen sóval, citrommal, rozmaringgal és egy kis olívaolajjal megkenve – ezt nagyobb mennyiségben elkészítve sütés közben a kicsit bevágott húsú halra lehet kenegetni, mert így bizton nem szárad ki és még ízletesebb lesz. Aki fél csak úgy rátenni a halat a rácsra – nem kell, mert maximum egy picit megég, de sokkal jobb az íze, nem beszélve az illatokról –, az teheti alufóliába is, de forgatni akkor is kell. Már előtte egy-két burgonya is sülhet, mert a halnak elég 10–15 perc, a mellé szánt köretnek ennél egy picit több kell. Jó nagy adag friss saláta és friss kenyér, és kész is a nyarat idéző, utószezoni vacsora. Érdemes világosban kezdeni az étkezést, hidegtől gémberedett ujjakkal nehéz a szálkákkal küzdeni, főleg félhomályban. (mlg)
2003. 09. 05. (VII/36)
