Most azonban nézzük az idei könyvtermést, mit kínáltak leginkább a könyvkiadók, könyvkereskedők.
Szinte nem találkoztam olyan boltossal, aki ne ajánlotta volna Adam Biro Két zsidó utazik a vonaton cím? könyvét. A szerző elmondja bevezetőjében, hogy Közép-Európa összes zsidóvicce a könyvének címével kezdődik, vagy legalábbis majdnem mindegyik. Viccek, de valahogy mégsem azok, mert üzenetük elgondolkodtat, és egyben megnevettet, könnyed színfoltja ez a Múlt és Jövő Kiadó termésének. Még mindig náluk időzve, elmondták, hogy Kertész Imre Nobel-díja sokakat írásra inspirált, így született többek között Kőbányai János Kertésznapló cím? kötete, amely naplójellegét tekintve inkább olyan, mint egy gondolati síkon történő képzelt utazás. Az ember mélye cím? kötet is Kertész Imréről szóló írásokat tartalmaz ismert írók tollából. Változatlanul népszerűek, és igen kelendő portékának számítanak Heller Ágnes kötetei, különösen kettőt ajánlottak a figyelmembe, a Pikareszk Auschwitz árnyékában, valamint az Auschwitz és Gulág cím? esszéköteteket. Jehudit Rotem
Oly nagyon szerettem könyve szintén osztatlan népszerűséget élvez. Az Izraelben élő írónő dedikálásával is emelte a fesztivál nívóját.
Az Ulpius-ház újdonsága Kertész Péter: Nehéz zsidónak lenni cím? portrékötete, amely nyolcvanadik születésnapja alkalmából készült életm?-összefoglaló Schweitzer József főrabbiról. Kertész Péter Pulitzer-díjas újságíró egy éven át faggatta a tekintélyes professzort gazdag életútjáról. Az önmagát magától értetődően magyarnak valló rabbi a keresztény-zsidó párbeszéd elkötelezett híve, akinek "műveltsége, közvetlensége, derűje, mindenki számára hozzáférhető bölcsessége egyfajta nemzeti kincs". (K. P.) A könyv második részében negyven jeles kortársa vall Schweitzerről, köztük rabbik (neológ, lubavicsi, reform), püspökök, köztársasági elnökök, judaisztikaprofesszorok, írók és sokan mások.
A C.E.T. Belvárosi Könyvkiadótól Mezei András egy izraeli író, Jisráél Éilat Nem történt semmi cím? dokumentumregényét emelte ki. A történet főhőse a holokauszt után gyűlöl németet, magyart, de az írót megtestesítő Róbert regénye azt példázza, hogy gyűlölettel nem lehet élni. Aki pedig szívesen olvas a magyar zsidó cionista ellenállásról, az bizonyára kíváncsian veszi kézbe Alexander Grossmann Első a lelkiismeret cím? kötetét. A Carl Lutzról szóló írás meggyőzi az olvasóit arról, hogy az egykori svájci konzul és segítőinek budapesti akcióit csak wallenbergi mércével érdemes mérni. És végül, szintén Mezei András hívta fel a figyelmemet Aliza Vittisz-Somron izraeli írónő Túlélni és elmondani cím? munkájára. A varsói gettó poklából szabadult gyermeklány naplója azt példázza, hogy sorsépítésre ott is van lehetőség, ahonnan már kipusztult a szabadság. (PoE)
2003. 09. 05. (VII/36)
