Mint kiemelte, a fenti jelenség miatt a sebességmérők legfeljebb néhány száz méteren képesek kikényszeríteni a sebességhatárok betartását, és éppen ezért Nyugat-Európában egyre szélesebb körben alkalmaznak automatikus ellenőrzési rendszereket, köztük az átlagsebesség-mérést, amely nem egyetlen pillanatot, hanem egy teljes útszakaszon vizsgálja a szabályok betartását.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

A tárcavezető azzal érvelt a rendszer mellett, hogy az Európai Bizottság összesítése szerint az automatikus sebességellenőrző rendszerek általában 15–20 százalékkal csökkentik a balesetek számát, az átlagsebesség-mérés pedig ennél is kedvezőbb eredményeket mutat. Példaként hozta azt az Ausztriában működő alagutat, ahol átlagsebesség-mérő rendszer bevezetése után 33 százalékkal csökkent a sérüléses balesetek száma, míg a halálos és súlyos sérüléssel járó baleseteké közel 49 százalékkal esett vissza. Továbbá Olaszország autópályáira is hivatkozott, ahol már több mint 1200 kilométeren működik ilyen rendszer, egy nagyszabású vizsgálat 22 százalékos balesetcsökkenést mutatott ki.

A közép-európai régióra áttérve pedig ismertette, Lengyelország országos útjain az átlagsebesség-mérés bevezetése után az érintett szakaszokon 30 százalékkal csökkent az összes baleset száma, míg a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek száma 56 százalékkal esett vissza.

„Technológiai értelemben Magyarországon ma is minden adott az átlagsebesség-mérés bevezetéséhez.

Az utak mentén telepített kamerarendszerek erre alkalmasak, jelenleg kizárólag a jogszabályi környezet akadályozza az alkalmazásukat” – fogalmazott, és azzal folytatta bejegyzését, hogy szeretnék megtudni a közlekedésbiztonsági kérdőívben, hogy a magyarok támogatják-e az átlagsebesség-mérés és más automatikus közlekedésbiztonsági rendszerek szélesebb körű alkalmazását.

Itt lehet kitölteni a kérdőívet.