Magyar gyorsan válaszolt Sulyok üzenetére. Mint írta, „Orbán Viktor báb köztársasági elnöke ma interjút adott a maffia propagandalapjának”, és leszögezte: „Sulyok Tamás a dicstelen kétéves elnöki ciklusa során megbukott az emberi, jogi és a politikai alkalmassági vizsgán is.” A kormányfő szerint alaptörvény módosítással fogják majd Sulyok Tamást megfosztani hivatalától, ám ennek módját még nem ismertették.

Az érték állandó! Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is adunk, amivel a friss újság mellett a teljes archívum is elérhető! Részletek: https://www.hetek.hu/elofizetes

Még a látszatát is kerülni kell a nem jogállami megoldásoknak Sulyok Tamás államfő szerint, akivel interjú jelent meg az indexen. A köztársasági elnök elismerte ugyanakkor, hogy „teljesen világossá vált számára”, miszerint „komoly politikai igény jelent meg a köztársasági elnöki alkotmányos funkciójának újraértelmezésére.” Sulyok Tamás egyértelművé tette, hogy nem kíván eleget tenni az új miniszterelnök követelésének, akivel ugyanakkor szerinte az eddigi találkozói „tárgyszerű és őszinte” hangulatúak voltak.

Ezt az álláspontját Magyar Péter kemény hangú parlamenti beszéde és a közösségi médiában tett számos további üzenete sem változtatta meg.

„Egy kormánynak vannak céljai, egy pártpolitikának vannak célkitűzései, az államfő az alkotmányos feladatait végzi, és a létével fejezi ki a nemzet egységét”

– mondta Sulyok Tamás. Az államfő ugyanakkor nem érezte „kellemetlennek”, hogy a miniszteri kinevezések átadásakor a hivatalos fotókról lehagyták őt, mivel az elnöki hivatal fotósa megörökítette az új kormány tagjaival történt kézfogását. Sulyok szerint a ceremóniát követő fogadáson a miniszterek udvariasan, a hivatalának kijáró tisztelettel viselkedtek a Sándor-palotában.

Az interjúban arról is kérdezték az államfőt, miért nem szólt mégis határozottabban azokban az esetekben, amelyekben Magyar Péter számon kérte őt, például a közbeszéd vagy a gyermekvédelem ügyében, és arról is, vajon ki tudja-e megfelelően fejezni a nemzet egységét úgy, hogy közben ennyien támogatták a kormányváltást és az új kormányt.

„A választási kampány időszakában a köztársasági elnök minden megszólalása különösen érzékeny, mert könnyen kétségbe vonhatják a pártatlanságát.” (...)

„Az, hogy valakit hányan támogatnak vagy nem támogatnak, politikai kérdés. A köztársasági elnöknek a többséget és a kisebbséget egyaránt, vagyis az egész nemzet egységét kell kifejeznie. (...) Ezt alapvetően jogi és alkotmányjogi keretek között tudom megtenni” – szögezte le Sulyok Tamás, aki szerint nem csupán ő, hanem az államfői intézmény is célkeresztbe került, de felhívta a figyelmet arra, miszerint „Fontos szempont, hogy az európai és nemzetközi alkotmányos mérce alapján

még annak a látszatát is kerülni kell, hogy egy konkrét jogalkotási folyamat kifejezett vagy burkolt célja valamely, már megválasztott közjogi tisztségviselő eltávolítása legyen”.

Mint arról korábban beszámoltunk, Hack Péter tanszékvezető professzor szerint is átalakulóban van a köztársasági elnöki intézmény, amely a jogtudós szerint már nem lesz olyan amilyen eddig volt, mivel „amennyiben a köztársasági elnök engedve az ultimátumnak lemond, és helyére az Országgyűlés választ egy új elnököt, akkor az új ¬ kezdetben szinte bizonyosan nagyon népszerű ¬ elnöknek számolnia kell azzal, hogy bármikor el lehet vele szemben indítani egy online szavazást és ki lehet kényszeríteni az ő távozását is, ha nem szólal meg olyan ügyben, amelyben a kormány vagy az ellenzék szerint meg kellene szólalnia, vagy megszólal, amikor nem kellene” – írta Hack Péter, aki szerint ha az elnök távozását a kétharmados többség kikényszeríti akkor az új elnöknek tudnia kell, hogy ugyanez a kétharmad, vagy egy következő választás után létrejövő másik kétharmad, őt is le tudja váltani, ha politikai kérdésekben nem jól foglal állást.

Ez Hack Péter szerint azért szomorú, mert az eddigi szabályok és gyakorlat az elnök személyétől tették függővé, hogy bábja lesz-e a politikának vagy sem, bár ebben az egyes elnökök különböző teljesítményt mutattak. A választások óta elindult folyamat azonban intézményesíti az elnök politikai báb szerepét. Személyes kvalitásaitól függetlenül nem lehet más, mint az aktuális politikai többség bábja. Tehát az új többség éppen azt erősíti meg ami ellen fel akar lépni” – írta a jogtudós a Facebookon közzétett kommentárjában.

Sulyok Tamás ezzel kapcsolatban az interjúban elmondta, hogy 2024-ben Novák katalin lemondása után Orbán Viktor hívta fel, hogy legyen köztársasági elnök, de semmilyen tanácsot nem adott neki, csak annyit jelzett, hogy a Fidesz támogatja. Hivatalba lépését követően havi egyszer egyeztetett Orbán Viktorral közjogi kérdésekben, és a választások után jó munkát is kívánt neki az ellenzéki szerephez.

A köztársasági elnök elmondta, hogy magát még a Gutenberg-galaxis nemzedékéhez sorolja, és magánemberként sosem volt aktív közösségi felületeken, de azért a saját Facebook-oldalát el szokta olvasni.

Sulyok Tamás beszélt arról is, hogy szerinte nem történt rendszerváltás, csak kormányváltás, és ezért fontos a jogállami keretek fenntartása. Mint mondta, jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondását. „Felesküdtem az Alaptörvényre és az alkotmányos rend védelmére, és ez az eskü köt engem a mindenkori többséghez, a kisebbséghez és az egész politikai nemzethez egyaránt”. (...)

„Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak.

Az eskü – ahogy mondtam – az egész politikai nemzethez köt, nem csupán a többséghez vagy a kisebbséghez. Ez következik a magyar köztársasági elnök alkotmányos státuszából.

Hogy sikerül-e az elmozdítása jogi eszközökkel, arról ezt mondta: „az igazságügyi miniszter asszony kijelentéseiből azt feltételezem, hogy a közjogi rendszert érintő jogállami, európai és nemzetközi alkotmányos mércének megfelelő megoldásokban gondolkodnak. Hogy ezen belül konkrétan mi fog történni, azt jelenleg nem tudom megmondani, hiszen nem ismerünk olyan konkrét jogalkotási programot vagy tervezetet, amely alapján erről megalapozott véleményt lehetne formálni” – mondta Sulyok Tamás.

Magyar Péter: „Elnök úr, önnek mennie kell!”

Magyar Péter röviddel az interjú megjelenése után a közösségi oldalán reagált a köztársasági elnök üzenetére. Válaszában egyrészt kifogásolta, hogy Sulyok – akit ismét „Orbán Viktor báb köztársasági elnökének” nevezett, interjút adott „a maffia propagandalapjának, amely lapról a bíróságok kimondták, hogy végig hazudott a kampányban a magyar embereknek”.

A miniszterelnök a parlamenti beszédéhez hasonlóan felsorolta kifogásait Sulyok Tamással szemben, aki szerinte „a dicstelen kétéves elnöki ciklusa során megbukott az emberi, jogi és a politikai alkalmassági vizsgán is”.

Magyar Péter úgy látja, hogy az első percről nyilvánvaló, miszerint „Orbán Viktornak olyan köztársasági elnökre volt szüksége, akinek a fontossági sorrendjében első helyen a Fideszhez való lojalitás, az utolsó helyen pedig az alkotmányosság védelme és a nemzet egysége áll. Ezért esett a választása Sulyok Tamásra”.

Most viszont

„Magyarországnak viszont olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki nem egy politikai táborhoz, hanem a magyar nemzethez és minden magyarhoz hű.

A legszegényebbhez és a legelesettebbhez is. Olyan elnökre van szükség, aki segíti a nemzet újraegyesítését, és nem csak a saját menthetetlen bizonyítványát próbálja magyarázni. Olyan elnökre, aki nem megy szembe a magyar emberek akaratával és a rendszerváltással, hanem szolgálja a hazáját” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Magyar Péter szerint az interjúban „sok mindenben hazudott. Hazudott például a köztársasági elnök feladatköréről, hazudott az orbáni gyermekvédelemben megnyomorított gyermekekről és hazudott a kettőnk között lezajlott négyszemközti megbeszélések kapcsán is”.

A miniszterelnök úgy emlékszik, hogy az első találkozásunkkor nem utasította vissza a lemondására vonatkozó egyértelmű felszólítását, hanem annyit jelzett, hogy megfontolja azt.

A második találkozónkon pedig annyit kérdezett, hogy ha a lemondás mellett dönt, akkor megfelelő-e, ha az igazságügyi miniszterrel egyezteti annak részleteit. Most Magyar Péter szerint nyilvánvaló, hogy az utolsó találkozásuk óta „megérkezett a maffiafőnöktől az ukáz, hogy maradnia kell”.

A kormányfő visszautasította azt, hogy bármiről is egyeztessen Sulyok Tamással, akiről azt állította, hogy „annak a bukott rendszernek a bábja volt, amire a magyarok döntő többsége határozott nemet mondott, és amely aljas rendszert mára a magyarok háromnegyede elutasít”.

„Önt a magyarok a rendszerváltás és a működő, emberséges Magyarország akadályának tartják. Elnök úr, önnek távoznia kell! És távozni is fog. Május 31-ig még megteheti önként” – zárja Facebook-bejegyzését Magyar Péter.