forrás: Emil Aljam, Yoli Schwartz, és az Izraeli Régészeti Hatóság / Facebook
A tetten ért tolvajok illegális ásatást végeztek egy ókori ciszternában, körülbelül 9 méterrel a földfelszín alatt. A hat személy komoly ásatási felszereléssel érkezett a helyszínre - vittek magukkal generátort, egy elektromos bontókalapácsot, fúrókat, ásószerszámokat, egy hosszú létrát és világítóberendezéseket.
Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas
A ciszternában számos ókori leletet találtak, többek között kerámiaedények százainak töredékeit, több kőedényt, valamint egy állat alakú nyakkal rendelkező, a korai muszlim időszakra datálható edény töredékét. A különböző időszakokból származó leletek nagy száma a ciszternában arra utal, hogy az az ókor egy bizonyos időszakában láthatóan megszűnt eredeti funkcióját betölteni, és afféle hulladékgyűjtővé vált.
A gyanú szerint míg a csoport egyes tagjai a mély vízi ciszternában ástak, a többiek a felszínen maradtak egy tábortűz mellett, hogy ártatlan pikniknek álcázzák az ásatást.
Ami a helyszínt illeti, Horbat Adash egy védettnek nyilvánított régészeti lelőhely, ahol egy csaknem 1000 éven át – az i. e. 1. századi Második Templom korától az i. sz. 8. századi korai muszlim időszakig - fennálló ókori település maradványait találhatók. Korábban egy sziklába vájt, kétbejáratú nyilvános rituális fürdőt, épületmaradványokat, vízrendszereket, ipari létesítményeket és egy korai muszlim időszaki, mecsetként szolgáló középületet tártak fel itt.
Dr. Amir Ganor, az Izraeli Régészeti Hatóság rablásmegelőzési egységének igazgatója elmondta, hogy „Sajnos a régészeti lelőhelyeken elrejtett ókori kincsekről szóló legendák a közelmúltban széles körben elterjedtek a közösségi médiában. Ezek a történetek arra ösztönzik az embereket, hogy engedély nélkül menjenek ásni a régészeti lelőhelyekre, annak reményében, hogy gyorsan meggazdagodnak. A valóság azonban teljesen más: az illegális ásatások helyrehozhatatlan károkat okoznak a régészeti lelőhelyekben és leletekben. Az ókori rétegek megsemmisülnek; a leletek elmozdulnak és kiszakadnak (eredeti) régészeti környezetükből, ami értékes történelmi információk elvesztésével jár, amelyek soha többé nem állíthatók helyre. Fontos, hogy akik a kincskeresést ártatlan kalandnak tekintik, megértsék, hogy ez súlyos bűncselekmény, amely nyomozást, vádemelést, súlyos bírságokat és akár börtönbüntetést is maga után vonhat. A régészeti lelőhelyekben okozott kár valamennyiünk örökségében és történelmében okozott kár.”