Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök beszédében elmondta, hogy „szent háború” nem létezik, annál inkább szükség van a „szent békére”. Szerinte az Ukrajna elleni orosz agresszió a nemzetközi élet valamennyi szabályát, elvét és értékét felrúgja, és a nukleáris háború veszélyével is fenyeget.
Emmanuel Macron francia államfő pedig hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetre az jellemző, hogy
sokan beszélnek a győzelemről mint célról, a békéről szólni azonban ennek fényében nem könnyű, sőt: egyesek számára árulásként hat.
Macron kifejtette, hogy várakozásai között szerepel, hogy a vallások „álljanak ellen”, amikor a hatalom saját céljaira akarja felhasználni őket, és amikor velük akarja igazoltatni az emberi jogsértéseket. A vallások sokat tehetnek a békéért, hiszen a népek lelkéhez szólnak.
Szerinte fontos az, hogy az egyes vallások álljanak ellen a „tisztaságra törekvés kísértésének”, mivel a béke kereséséhez szükség van arra, hogy közelebb lépjünk a másikhoz, készen kibillenni saját egyensúlyunkból. A békéhez pedig át kell vennünk valamit a másikból, „be kell magunkat szennyezni” vele, elfogadva a különbözőségünket.
Haïm Korsia, Franciaország főrabbija úgy foglalt állást, hogy a rabbik tanítása szerint a legszebb imádság kezünk műve; hiszen Izajás próféta is arról beszél, hogy a kardokból ekevasat kovácsoljunk. A háború moraját nyomja el a béke kiáltása, amely ajkunkról fakad. A fegyverek dörgése változzon nevetéssé. A pusztítás építéssé, közös reménnyé. Mert van ideje a rombolásnak, de eljön az ideje az építésnek is. Ukrajnában most volt ideje a háborúnak, de jöjjön el végre a béke ideje.
Mohamed bin Abdul Karim al-Issza sejk, a Muszlim Világszövetség főtitkára emlékeztetett, hogy a Föld megóvása közös felelősségünk, az pedig a vallási vezetők felelőssége, hogy őszintén e felelősség vállalására inspirálják a népeket. Szerinte
„A vallások szövetsége a közös nevezők alapján” nélkülözhetetlen.
Az ENSZ szerepét erősítendőnek vélte, és ostorozta a Biztonsági Tanács állandó tagjai által élvezett vétójogot, mint ami a világszervezetet gyengíti, s ami véleménye szerint egyébként mélyen antidemokratikus. Az ENSZ nem engedhet abból, amire létrehozták, s ez pedig a béke biztosítása a világban. Végül kifejezte hitét, hogy „győzni fogunk közös értékeink minden megsértése ellenében egy olyan világ érdekében, amelyben a szeretet, a megértés és a béke uralkodik”.
Az eseménysorozat végén, október 25-én Ferenc pápa vezette a keresztény hívők imáját, amit egy időben tartottak más vallások képviselőivel.
Beszédében kiemelte, hogy „Idén imánk „kiáltássá” vált, mert ma a békét súlyosan megsértették, megsebezték, lábbal tiporták: és ez Európában, vagyis azon a kontinensen történik.” Szerinte a békét a világ számos térségében elfojtják, túl sok erőszakkal megalázzák, még a gyermekektől és az idősektől is megtagadják, akiket nem kímélnek a háború szörnyű megpróbáltatásai.
Mint fogalmazott, a béke utáni kiáltást sok esetben nemcsak a háborús retorika, hanem a közöny is elhallgattatja. Ezután figyelmeztetett, hogy ma épp az történik, amitől féltünk, és amit sosem akartunk hallani: hogy most nyíltan fenyegetőznek az atomfegyverek bevetésével, melyeknek a gyártásását és tesztelését bűnös módon Hirosima és Nagaszaki után is folytatták.
„Ne fertőzzön meg bennünket a háború perverz logikája; ne essünk az ellenség iránti gyűlölet csapdájába! Helyezzük vissza a békét jövőképünk középpontjába, személyes, társadalmi és politikai cselekvésünk központi céljaként, minden szinten! A konfliktusokat a párbeszéd fegyverével oldjuk meg!” Hangsúlyozta, hogy
Mi nem „semlegesek vagyunk, hanem a béke pártján állunk.
Zárásként azt is elmondta, hogy „Az elmúlt években a vallások közötti testvériség jelentős előrelépést tett: „Testvérvallások, melyek segítik a testvérnépeket békében élni. Egyre inkább úgy érezzük, hogy egymás testvérei vagyunk!”
(Magyarkurir/Hetek)
A Hetek 25 éve küzd a magzatgyermekek védelméért, áll ki a természetes családok mellett, valamint a hit és szólás szabadságáért. Ha számodra is fontosak ezek az ügyek, legyél te is a támogatónk!
