Nagy István: történelmi fejlődés előtt a magyar mezőgazdaság

„A 2021 és 2027 közötti időszakban 4265 milliárd forintos vidékfejlesztési forrás segítségével a korábbiakhoz képest jóval nagyobb fejlesztési keretre pályázhatnak majd a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők” – mondta a Vidám Szüret blognak Nagy István.

Az agrárminiszter megjegyezte, hogy a „páratlan” források jelentős része a hatékonyságot és versenyképességet növelő beruházásokat, a modern technológiák térnyerését fogja szolgálni.

Ugyanakkor tovább folytatják a tanyák, illetve a tanyasi életforma támogatását is. „Egyre többen hagyják ott a várost és választják a vidéki életformát, ami számtalan előnnyel jár, nem csak az idősebbek, hanem a fiatalok körében is. Ne feledjük, a tanya és a tanyasi életforma napjainkban reneszánszát éli.

Hiszen ma már 55 százalékban nem azok laknak a tanyán, akik ott születtek, hanem akik a városból költöztek ki”

– fogalmazott a miniszter, ki szerint néhány év múlva rá sem lehet majd ismerni a magyar vidékre. 

Nagy István a magyar agrárium EU-csatlakozási mérlegéről szólva elmondta, hogy a mezőgazdaság kibocsátása 2004 és 2010 között 20 százalékkal csökkent, míg 2010 és 2020 között 29 százalékkal növekedett, ami a teljes időszakot tekintve 3 százalékos bővülést jelent.

„A Közösségen belüli szabadkereskedelemnek a magyar mezőgazdaság nyertese, hiszen

2004 és 2020 között mind az agrárexport, mind az egyenleg a háromszorosára emelkedett.

Mindez alapvetően új piacokat, bővülő lehetőségeket jelentett a magyar gazdáknak” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a termelőknek ugyanakkor az erősebb nemzetközi versennyel is szembe kellett nézniük. 

Az agrárminiszter arról is beszélt, hogy hazánk minden fontosabb termékkategóriából közel annyit, vagy többet termel, mint a hazai fogyasztás, így

a magyar lakosság élelmezése bőven biztosítható hazai forrásból akkor is, ha az import bármilyen okból esetleg akadozna. 

„Azt érdemes megjegyezni, hogy az alapanyagokból magasabb az önellátottság, mint a feldolgozott termékekből. Várakozásaink szerint a 2021 és 2027 közötti történelmi léptékű beruházási forrásoknak köszönhetően

minden alapvető élelmiszerből érdemben és tartósan meghaladja majd a termelés a hazai igényeket, ennek köszönhetően pedig magas szinten sikerül biztosítani a magyar lakosság ellátását és megfelelő exportárualap jöhet létre”

– tette hozzá.

A klímaváltozással kapcsolatban Nagy István kiemelte: ma körülbelül 200 ezer hektárnyi terület rendelkezik öntözésre vonatkozó vízjogi engedéllyel, viszont a magyar gazdák 400-500 ezer hektárt is öntöznének. Ez azért is stratégiai fontosságú, mert

ha meg lehetne duplázni az öntözött területek nagyságát, azzal évente akár 20 milliárd forinttal is lehetne növelni a termelési értéket. 

„A magyar mezőgazdaság versenyképességének növelése érdekében a kormány tíz éven át 17 milliárd forint pluszforrást biztosít évente az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztésekhez. Nagy öröm számomra, hogy a megváltozott jogi környezetnek köszönhetően sorra jönnek létre az öntözési közösségek is” – mondta el az agrárminiszter a Vidám Szüret blognak.

(Vidám Szüret/Hetek)