Múlt héten vétózta meg Magyarország a globális minimumadóról szóló uniós jogszabályt.

A minimumadó egy 15 százalékos adó lett volna, amit azonban a legnagyobb cégeknek kellene befizetniük, 750 millió euró csoportszintű árbevétel fölött. Az adóelkerülések megakadályozása végett a világ több mint 140 országában vezetnék be, és ehhez kell igazítani az EU-s szabályozást.

A magyar kormány szerint azonban versenyhátrányt jelentene, ha az unióban hamarabb alkalmaznák a szabályokat, ezért vétózott.

Ugyancsak a múlt héten vétózott a magyar kormány a palesztinoknak nyújtott uniós támogatások újraindítása ügyében is.

„Nincs tolerancia az antiszemitizmusra, a gyűlöletre és erőszakra való uszításra. Nincs helyük az osztálytermekben az olyan tankönyveknek, amelyek szembe mennek ezekkel az alapelvekkel”

– így érvelt Várhelyi Olivér uniós biztos.

Az Európai Parlament elnöksége pedig sértődötten reagált a magyar uniós biztos vétójára: Emlékeztetnénk a biztos urat, hogy már létezik egy ilyen tanulmány, és arra ösztönözzük, hogy egy újabb finanszírozása helyett a pénzt inkább a palesztinai humanitárius szükségletekre fordítsa.”

Valóban létezik egy tanulmány, amely a palesztin iskolai tankönyvek szövegét vizsgálta, ám ez még a brüsszeli bürokrácia nagyon visszafogott nyelvezete mellett is olyan mellbevágó megállapításokat tartalmaz, amelyek messzemenően indokolják a magyar vétót.

Néhány héttel ezelőtt pedig Magyarország megvétózta az EU-szankciók hatodik csomagját Kirill orosz pátriárka listázása miatt.

Ennek köszönhetően az Európai Unió nem vet ki szankciókat Kirill pátriárka orosz egyházfőre, hogy Magyarország ne vétózzon az Oroszország elleni hatodik szankciós csomag kérdésében.

Fontos azonban kiemelni, hogy a vétóval való fenyegetődzés ugyancsak bevált eszköze a tagállamoknak a politikai érdekérvényesítésre az integrációban.

(Hetek)