Hinton még 2012-ben hozott létre diákjaival együtt egy neurális hálózatot, majd a Google-nél dolgozott tíz éven át, és ez idő alatt a vállalat mesterségesintelligencia-technológiáját fejlesztette.

A kutató évekkel ezelőtti munkái miatt születhetett meg a ChatGPT is. Hinton azzal indokolta a Google-től való elhatárolódását, hogy tavalyig még azt gondolta, hogy a cég “megfelelően” bánik a technológiával, de megváltozott a véleménye, miután a Microsoft a Bing keresőjébe beépített egy chatbotot, a Google pedig nem akar lemaradni, ezért egy olyan technológiai versengésben vesz részt, aminek nem lesz jó vége.

Hinton “elég ijesztőnek” nevezte a chatbotokat, és arra figyelmeztetett, hogy most még nem okosabbak az embernél, de sokkal intelligensebbé válhatnak a jövőben, ráadásul rossz célokra is felhasználhatják őket.

Arra a következtetésre jutottam, hogy az a fajta intelligencia, amit fejlesztünk, nagyon különbözik attól az intelligenciától, amellyel mi rendelkezünk. Mi biológiai rendszerekből állunk, ezek a rendszerek pedig digitálisak”

- nyilatkozta a kutató.

A férfi szerint aggasztó, hogy a rendszer úgy működik, hogy ha az egyik chatbot valamit megtud vagy megtanul, akkor a többi is automatikusan rendelkezni fog az információkkal, így pedig sokkal többet fognak tudni, mint az emberek.

Hinton azt is veszélyesnek találja, hogy egyre kevésbé lehet majd megállapítani, hogy mi valóságos, és mi nem az, hiszen az MI-vel fotók, videók és szövegek tömkelegét lehet előállítani úgy, hogy ezeknek semmi köze a valósághoz.

A kutató úgy gondolja, hogy az MI-fejlesztések elkerülhetetlen következménye lesz a munkaerőpiac megváltozása, és már a technológia fogja elvégezni például a jogi asszisztensek és a személyi asszisztensek munkáját.

Hinton az aggodalmai mellett azért is döntött a Google-től való távozás mellett, mert úgy érezte, hogy eljött az ideje annak, hogy nyugdíjba vonuljon.

A mesterséges intelligencia korlátlan térnyeréséről és veszélyeiről a Hetek friss lapszámában is olvashatnak.

(Guardian / Hetek)