A Hetek ünnepi előfizetői akciójában a nyomtatott és online hetilap csomagra előfizetők között több mint 80 értékes nyereményt sorsolunk ki. A fődíj egy Dacia Sandero személyautó. Minden az akció keretében előfizető olvasónk hetekes maszkot kap ajándékba. Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.
Oroszország közép-európai idő szerint négy órától elkezdte békefenntartók Hegyi-Karabahba telepítését, párhuzamosan az örmény csapatok kivonásával - közölte kedden hajnalban az orosz védelmi minisztérium.
Putyin közölte, hogy a konfliktus szereplői az általuk jelenleg elfoglalt állásokban maradnak.
"Az Azerbajdzsáni Köztársaság és az Örmény Köztársaság az általuk elfoglalt állásokban maradnak az arcvonal mentén Hegyi-Karabahban és a Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő folyosó mentén, az Oroszországi Föderáció békefenntartó kontingenst hoz létre"
- jelentette be az orosz elnök. Hozzátette, hogy a megállapodások tartalmazzák a hadifoglyok és az elesettek holttesteinek kölcsönös átadását.
"Összhangban az Azerbajdzsáni Köztársaság elnöke, az Örmény Köztársaság miniszterelnöke és az Oroszországi Föderáció elnöke bejelentésével, 2020. november 10-én (moszkvai idő szerint) 6 óra 00 perctől az Oroszországi Föderáció megkezdi egy békefenntartó kontingens telepítését a hegyi-karabahi konfliktusövezetbe, párhuzamosan az örmény fegyveres erők kivonásával" - áll a közleményben.
A dokumentum nem részletezte, hogy az örmény csapatoknak milyen területekről kell kivonulniuk, de az azeri elnök, az örmény kormányfő és az orosz elnök által a hegyi-karabahi konfliktus lezárásáról az éjjel elért megállapodás értelmében Jerevánnak november 15-ig a kelabdzsari régiót, november 20-ig az agdami régiót és gazahi régió megszállt területeit, december 1-ig pedig a lacsini régiót kell visszaszolgáltatnia Bakunak, az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő, öt kilométer szélességű lacsini folyosó kivételével.
Az orosz békefenntartók megbízatása öt évre szól, ami automatikusan további ötéves ciklusokra meghosszabbodhat, ha a felek hat hónappal a megállapodás lejárta előtt nem jelzik kilépési szándékukat.
Korábban az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a békefenntartó kontingens alapját a központi katonai körzet 15. önálló gépesített lövész dandárja képezi. A katonák átdobása Uljanovszkból Il-76-os katonai szállítógépeken már megkezdődött.
Az 1960 fős, 90 páncélozott szállító harcjárművel, valamint 380 egységnyi gépjármű- és különleges technikával felszerelt orosz békefenntartó kontingens törzse Sztyepanakertben lesz.
Korábban Ilham Aliyev azeri elnök arról beszélt, hogy a tűzszünet ellenőrzését
török és orosz békefenntartók közösen fogják ellátni. A török kontingens nagyságát nem közölte.
A bejelentést követően Jerevánban zavargások törtek ki, a megállapodás felmondását követelő örmény ellenzék kezdeményezésére, Azerbajdzsánban pedig ünneplés kezdődött.
Hegyi-Karabah politikai státusáról nincs szó az örmény kormányfő, az azeri elnök és az orosz elnök fegyveres konfliktust lezáró megállapodásában - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában.
Peszkov szerint a terület státusával kapcsolatban a felek addig is a nemzetközi jog, mindenek előtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozataiból és más dokumentumokból indulnak ki.
Az orosz elnöki szóvivő rámutatott, hogy Hegyi-Karabah ügyében háromoldalú megállapodás született, abban Oroszország mellett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) másik társelnöke - az Egyesült Államok és Franciaország - nem vett részt. Hangsúlyozta, hogy az egyezség nem számol török békefenntartók jelenlétével.
Közölte, hogy az Azerbajdzsán területén a hegyi-karabahi tűzszünet megfigyelésére létrehozandó központ egy külön megállapodás tárgya lesz.
Peszkov kifejezte reményét, hogy Örményország - ahol a megállapodás ellenzői erőszakba hajló tiltakozásba kezdtek - megfelelő módon fogadja a megállapodást, és nem kívánta kommentálni a jereváni fejleményeket.
"Ez a két ország, Azerbajdzsán és Örményország népének győzelme, mert a háborút megállították"
- kommentálta Peszkov azt, hogy Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter gratulált Azerbajdzsánnak "a harctéren és a tárgyalóasztalnál elért győzelméhez".
A szeptember végén kiújult fegyveres konfliktus és a vérontás megállítása mellett a Kreml szóvivője méltatta még a megállapodás humanitárius vonatkozásainak fontosságát is. Ezek értelmében az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) ellenőrzése alatt Hegyi-Karabahba és a környező területekre visszatérhetnek a menekültek, valamint hogy a szembenálló felek ki fogják cserélni a hadifoglyokat és az elesetteket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet keddi virtuális csúcstalálkozóján "igazi nagy tragédiának" nevezte a hegyi-karabahi konfliktust, ugyanakkor nagy megelégedésének adott hangot az elért kompromisszum miatt, amellyel sikerült véget vetni a vérontásnak.
"Remélem, hogy az általunk az elmúlt időben megtett lépések elvezetnek a tartós béke megteremtéséhez Azerbajdzsán és Örményország népe érdekében"
- mondta.
Az orosz védelmi tárca közölte, hogy már tíz, orosz békefenntartókat, páncélozott harcjárműveket és hadfelszerelést szállító Il-76-os repülőgép indult el Uljanovszkból Hegyi-Karabahba. Susan Sztyepanjan, az örmény védelmi minisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint az orosz katonák elkezdték elfoglalni állásaikat a tartományban, ahol viszonylagos nyugalom állt be, miután a felek hajnalban beszűntették a harci cselekményeket.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeriek között. A térségben idén szeptember 27-én újult erővel lángoltak fel a harcok. Azerbajdzsán eltökélt szándéka volt, hogy fegyverrel visszaszerzi az örmények lakta enklávét. A harcok elől civilek tízezrei menekültek el, az összecsapásokban a közlések szerint eddig már több mint ezer örmény katona esett el. Azerbajdzsán nem közölte katonai veszteségeit.
A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah a Szovjetunió megszűnésekor, 1991-ben nyilvánította ki függetlenségét és Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A békés rendezésről 1992 óta folynak tárgyalások az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjában, Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország társelnöklete mellett.
A konfliktus gyökerei 6-8. századi történelmi eseményekre vezethetők vissza, erről itt olvashat bővebben.
(MTI/Hetek)
