A Ruandai Köztársaság fővárosának, Kigalinak a Gisozi nevű városrészében áll az az emlékmű, ahol a népirtás több mint 250 ezer áldozatának a maradványai nyugszanak. Macron itt tartott beszédében kijelentette, hogy

Franciaországnak feladata van „a történtek kapcsán, és elismeri a szenvedés nagyságát, amelyet a népirtás okozott a ruandai népnek”.

Emlékeztetett továbbá, hogy a nemzetközi közösség három „végtelen” hónapot hagyott eltelni anélkül, hogy reagált volna a népirtásra, amelyben a hutu többséghez tartozók mészárolták le a tuszi kisebbség tagjait és a mérsékelt hutukat.

Franciaország meg akarta ugyan akadályozni a regionális konfliktust, illetve polgárháborút az 1993. évi nemzetközi tárgyalásokon – mondta Macron –, de nem vett tudomást a megfigyelők figyelmeztetéseiről, nem szándékosan támogatva ezzel a népirtást hónapokkal később elkövetőket.

Macront, aki reményét fejezte ki, hogy új kezdet áll be a kapcsolatokban, Paul Kagamé ruandai elnök fogadta.  

A két politikus közös sajtótájékoztatóján Macron bejelentette, rövidesen francia nagykövetet neveznek ki Kigaliba, ahol ez a poszt betöltetlen volt a két ország között a 2015 óta a népirtásban játszott francia szerep kapcsán kiéleződött feszültségek miatt.

„Kapcsolataink rendezése e nélkül a szakasz nélkül nem indulhat el” – tette hozzá Macron.

Paul Kagamé a sajtótájékoztatón „hatalmas bátorságról tanúskodó, a bocsánatkérésnél értékesebb cselekedetnek” nevezte Emmanuel Macronnak a népirtás emlékművénél mondott szavait.

„Beszéde maga volt az igazság”

– fogalmazott a ruandai vezető.

Nem sokkal ezt megelőzően egy francia történészekből álló bizottság is arra a következtetésre jutott, hogy Franciaországnak súlyos felelőssége volt a népirtásban. Bár a történészek megállapították, hogy Párizs nem vett tudomást a népirtás előkészületeiről, hozzátették, hogy

nincs bizonyíték Franciaország bűnrészességére magukban a gyilkosságokban.

2010-ben Nicolas Sarkozy akkori francia elnök járt Ruandában, első francia államfőként a népirtás óta, és

beismerte a francia hatóságok „súlyos hibáit és egyfajta vakságát”, amelyeknek „drámai következményei” lettek.

Macron, aki hivatalba lépése óta most először látogatott a kelet-afrikai országba, csütörtökön érkezett Ruandába, és onnan pénteken a Dél-afrikai Köztársaságba utazik tovább, ahol a koronavírus-világjárványról és a vakcinagyártásról tárgyal az afrikai kontinensen.

(MTI/Hetek)