A médiában folynak a találgatások arról, hogy Lengyelország után vajon Magyarországon is születhet-e az eugenikus abortuszt alkotmányellenesnek nyilvánító bírósági döntés, miután egy bírósági per kapcsán felvetődött, hogy
az 1992-óta érvényes egészen megengedő abortusztörvény ütközhet a 2012 óta hatályos Alaptörvénnyel a magzat fejlődési rendellenesség miatti elvetetésének ügyében.
Sághy Attilához, a Fővárosi Törvényszék bírájához olyan per került ugyanis, melyben a szülők azért követelnek kártérítést egy kórháztól, mivel azok állítólag nem szűrték ki időben gyermekük fejlődési rendellenességét, így "megfosztották az anyát az önrendelkezési jogától".
A bíra azonban az abortusztörvény ide vonatkozó pontjával kapcsolatban ősszel az Alkotmánybírósághoz fordult, döntsék el ők, hogy az összeegyeztethető-e az Alaptörvénnyel, vagy sem. A testület egyelőre nem tudott még döntést hozni, így
a héten harmadszor tárgyalnak a témáról.
A pont szerint a terhesség 20., vagy a szűrés elhúzódása esetén 24. hétig megszakítható, ha 50 százalékosnál nagyobb az esélye a genetikai vagy egyéb ártalmaknak a magzattal kapcsolatban. Sághy szerint azonban a megfogalmazás nem teljesen egyértelmű, és
„nem feltétlenül biztosít általános érvénnyel olyan mértékű védelmet a magzat számára, mint amilyen terjedelmű jogokat ruház a magzati élet felett rendelkezni jogosult szülőre”.
Amennyiben alkotmányellenesnek ítélik a passzust, 28 éve fennálló status quót változtatnak meg, és többek szerint hasonló indulatokat kelthetnek, mint amit néhány hónapja Lengyelországban megfigyelhettünk.
Tavaly októberben 119 parlamenti képviselő kezdeményezésére alkotmányellenesnek nyilvánította a lengyel alkotmánybíróság a beteg, akár több hónapos magzatok művi vetélését lehetővé tevő előírást. A döntést heves, több alkalommal erőszakba hajló tömegtüntetések követték. A témában a hazai életpártiak online szimpátiademonstráción álltak ki a lengyel életvédők mellett, a Hetek pedig a Facebookon indított akciójával fejezte ki támogatását.
(HVG/Hetek)