A tárcavezető a boszniai kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján az éves amerikai emberi jogi országjelentésekben Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban taglalt aggályokat illetően azt közölte, hogy bár Elmedin Konakovic nem szorul a támogatására, mégis tiltakozásának kíván hangot adni az ügyben.

"Meg kell mondjam, én meg vagyok döbbenve, és minden évben újra és újra megdöbbenek, hogy az amerikai külügyminisztérium veszi magának a bátorságot ahhoz, hogy más országokat minősítgessen, és más országok belső kérdéseiről és helyzeteiről ilyen ex katedra kijelentéseket tegyen" - fogalmazott.

"Hogy jönnek ők ehhez? Én nem tudok arról, hogy Bosznia-Hercegovina külügyminisztériuma, és pláne az enyém jelentést írna más országok emberi jogi meg egyéb helyzetéről. Miért? Azért mert egyrészt nem dolgunk, másrészt semmi közünk hozzá"

- tette hozzá.

"Felháborítónak és megdöbbentőnek tartom, hogy washingtoni bürokraták összeülnek, és mindenfajta egyoldalú értesülésekre hivatkozva, amelyeknek a finanszírozása sok esetben az Egyesült Államokból származik, tesznek ilyen kijelentéseket a mi országainkról. Hát álljon már meg a menet" - mondta.

Magyaroroszágról a következőket írta a budapesti amerikai nagykövetség Facebookon:

"2023. március 20-án Antony J. Blinken amerikai külügyminiszter közzétette az emberi jogi gyakorlatokról szóló 2022-es országjelentéseket. A Magyarországról szóló jelentésben szereplő hiteles beszámolók komoly emberi jogi problémákra mutatnak rá a következő területeken:

• az igazságszolgáltatás függetlenségének befolyásolására vagy csorbítására irányuló intézkedések;
• a szólásszabadság és a média szabadságának súlyos korlátozása, beleértve a cenzúrát és a közszolgálati médiaszolgáltatók tartalmi korlátozásait;
• a civil társadalmi szervezetek politikai megfélemlítése és jogi korlátozásai, valamint a nem kormányzati szervezetek migrációval kapcsolatos munkájának büntetőjogi és pénzügyi szankcionálása;
• a menedékkérők kitétele a visszaküldés kockázatának;
• az államhatalom korrupt felhasználása bizonyos gazdasági szereplők kiváltságainak biztosítására;
• valamint a roma, leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális személyeket célzó szélsőségesek által elkövetett erőszakos fenyegetések és zaklatások.

Bár a kormány tett néhány lépést az emberi jogi visszaéléseket elkövető tisztviselők azonosítása, az ügyek kivizsgálása, az érintettek felelősségre vonása és megbüntetése érdekében, a magas szintű, politikai kapcsolatokat érintő korrupció elleni fellépés korlátozott volt."

(MTI / Hetek)