Az orosz-ukrán háború miatt a dán kormány egyik fő prioritása az, hogy megvalósítsa azt a NATO által előírt szabályt, mely szerint a tagországoknak a GDP-jük legalább 2 százalékát katonai-védelmi kiadásokra kell fordítaniuk.

A tizenegy dán ünnep közül valószínűleg a “nagy imanap” lesz eltörölve, melyet a húsvét utáni negyedik vasárnap előtti pénteken tartottak, és nemzeti ünnep volt 1686 óta. A lépést sokan kritizálták az egyházak részéről.

Pernille Vigso Bagge, egy dán keresztény szervezet vezetője szerint “elszomorító”, hogy egy keresztény ünnepnappal kevesebb lesz Dániában, ráadásul ez “logisztikai rémálmot” jelent a hívők és a lelkészek számára is, hiszen a dán protestáns egyházban ez volt az a nap, ami a konfirmációk számára ki volt jelölve.

A Roskilde katedrális dékánja szerint azért hiba az ünnepnap eltörlése, mert “szükségünk van ünnepnapokra, amikor visszaveszünk a tempóból, összegyűlünk és van időnk imádkozni és gondolkodni. Szégyen, hogy olyan társadalomban élünk, ahol ez nem fontos”.

Az egyházak mellett azonban az üzlettulajdonosokat is aggasztja a kormányzati döntés, mert elesnek a bevételeik egy részétől.

A dán miniszterelnök azzal indokolta az ünnepnap eltörlését, hogy “háború dúl Európában, és meg kell erősítenünk a haderőnket… Ehhez mindenkinek egy kicsivel többet kell tennie”.

(BBC / Hetek)

25 éve együtt - A Hetek jubileumi előfizetői akciójában a fődíj egy Toyota Aygo X személyautó. Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.