Sokan próbálják elhallgattatni közös értékeinket, ne hagyjuk! Kérjük, támogassa a munkánkat: hetek.hu/tamogatas

A brazíliai Legfelsőbb Bíróság öt bírája közül négy szavazott Bolsonaro elítélésére mind az öt vádpontban ebben a mérföldkőnek számító ügyben, és

27 év és három hónap börtönbüntetésre ítélte.

Bolsonarót államcsíny tervének kidolgozásáért, fegyveres bűnszervezetben való részvételért, Brazília demokratikus rendjének erőszakos megdöntésére irányuló kísérletért, állami intézmények ellen elkövetett erőszakos cselekményekért és védett közvagyon megrongálásáért ítélték el, miután 2023. január 8-án támogatói megrohamozták a kormányzati épületeket.

Az ügyészek szerint a puccs tervének része volt egy olyan terv, amely szerint robbanószereket, háborús fegyvereket vagy mérget használnának Luiz Inácio Lula da Silva baloldali elnök, Geraldo Alckmin alelnök és Alexandre de Moraes legfelsőbb bíróság bírája meggyilkolására, aki Bolsonaro tárgyalását felügyelte.

Bolsonaro és a per többi vádlottja tagadta a vádakat.

A Bolsonaro ellen felhozott bizonyítékok főként arra összpontosítottak, hogy hogyan próbált hatalmon maradni, miután 2022-ben elvesztette az elnökválasztást Lula da Silva ellen.

A szövetségi rendőrség szerint Bolsonaro „teljes mértékben tisztában volt” azzal a tervvel, hogy megdöntsék a választási eredményeket, nyomást gyakoroljanak a katonaságra, hogy avatkozzon be, és akár egy párhuzamos „kríziskezelő irodát” is létrehozzanak a kormány irányítására.

Az ügyészek azt állították, hogy a puccs tervének kidolgozása 2021-ben kezdődött, amikor megpróbálták aláásni a közvélemény bizalmát a választási rendszerben. Bolsonaro 2022-es választási veresége után az ügyészek szerint a vádlottak megpróbálták megdönteni az eredményeket azzal, hogy Bolsonaro támogatóit arra buzdították, hogy mobilizálódjanak Brazíliavárosban, ahol 2023. január 8-án megrohamozták és megrongálták a kormány három székhelyét.

(CNN/Hetek)