Edith Eva Eger 1927-ben született, gyermekkorát Kassán töltötte, ahol kiemelkedő tehetségű balerinaként és tornászként az olimpiai keret tagja is volt, amíg a zsidótörvények miatt el nem tanácsolták a csapattól.

1944 tavaszán, tizenhat éves korában családjával együtt a kassai gettóba zárták, majd májusban Auschwitzba deportálták - olvasható az Open Books kiadó közleményében. 

Szüleit megérkezésük napján Josef Mengele a gázkamrába küldte, ő a táborban arra kényszerült, hogy táncoljon Mengelének a túlélésért.

Nővérével, Magdával több koncentrációs tábort is megjártak, végül 1945 tavaszán amerikai katonák szabadították fel a gunskircheni koncentrációs táborból.

A háború után megismerkedett későbbi férjével, a szintén túlélő Éger Bélával. A kommunista hatalomátvétel elől 1949-ben az Egyesült Államokba emigráltak, és Texasban telepedtek le. Edith Eva Eger több évtizedes küzdelmet folytatott saját traumái feldolgozásával. A felsőoktatásba már felnőttként bekapcsolódva pszichológiát tanult; diplomáját, majd 1978-ban klinikai pszichológiai doktori (PhD) fokozatát a Texasi Egyetemen (UTEP) szerezte meg. Évtizedeken át praktizált a kaliforniai La Jollában, illetve oktatott a San Diegó-i Kaliforniai Egyetemen (UCSD).

Bár szakmájában elismert terapeuta volt, a széles körű nemzetközi ismertséget viszonylag későn, Philip Zimbardo pszichológus ösztönzésére megírt könyvei hozták el számára.

Műveiben saját élettörténetét és terápiás esettanulmányait ötvözve mutatta be a poszttraumás növekedés és a megbocsátás lehetőségeit.

Legismertebb műve A döntés (2017), az önéletrajzi ihletésű könyvében a koncentrációs táborok borzalmait és a belső szabadság megtalálásához vezető több évtizedes lelki utat írja le. 2020-ban jelent meg Az ajándék - 12 életmentő lecke (2020) című műve, majd 2024-ben A balerina, a fiatalabb generációk számára készült memoár, amely kiemelten a tizenéves lányként átélt auschwitzi tapasztalatokra és a kitartásra fókuszál.

(MTI / Hetek)