El lehet egyáltalán halasztani az amerikai választásokat?
Donald Trump pedzegette az ötletet, aztán hamar visszakozott az ügyben
El lehet egyáltalán halasztani az amerikai választásokat?

Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

2020. 07. 31.
Bár korábban felvetette a lehetőséget a levélben történő szavazás elcsalásának veszélyei miatt, a republikánus körök felhördülése után Donald Trump sietett tisztázni, nem akarja elhalasztani a választást. Nem is tudná, hiszen nemcsak, hogy új törvényt kellene hoznia, hanem szakítania is kellene a történelmi hagyománnyal, hogy még háború esetén is választ Amerika.

Donald Trump amerikai elnök kijelentette csütörtök esti fehér házi sajtóértekezletén, hogy nem akarja elhalasztani a novemberi elnökválasztást, csak a levélszavazás megbízhatatlansága miatt aggódik.

"Választást akarok és eredményt, sokkal, de sokkal jobban mint önök" - jelentette ki az elnök és hangsúlyozta, hogy "nem akar három hónapig várni és aztán szembesülni azzal, hogy hiányoznak a szavazócédulák".

"A választás eredményeit már a választás éjszakáján ismernünk kell, nem napokkal, hónapokkal, sőt, akár évekkel később"

 

- mondta.

Trump csütörtök reggel az egyik Twitter-bejegyzésében vetette fel a november elején esedékes elnökválasztás elhalasztását. Arra hivatkozott, hogy a koronavírus-járvány kezdete óta egyre gyakrabban szóba kerülő, levélben történő szavazás "a legpontatlanabb és legcsalárdabb választás" lenne az amerikai történelemben.

Az elnök sajtóértekezletén ennek alátámasztására bemutatott három újságcikket. Az egyik a The Wall Street Journal július 20-án Levélszavazási katasztrófa New Yorkban címmel megjelent szerkesztőségi állásfoglalása, amely arról szól, hogy a június 23-ai New York-i előválasztások után egy hónappal még mindig nem lehet tudni, ki nyert, mert eltűntek szavazatok, és per folyik a még mindig nem végleges választási eredmény miatt.

Trump felmutatott egy olyan elemzést is, amely a CBS televízió honlapján egy héttel ezelőtt jelent meg, és a levélszavazás eddigi tapasztalatok szerinti problémáival foglalkozik, valamint azzal, hogy milyen más gondok várhatók a választásokon.

Továbbá idézett egy hasonló tartalmú cikket a The Washington Post című liberális lapból is. A Post írása azt részletezte, hogy az idei előválasztásokon több tízezernyi levélszavazatnak egyszerűen nyoma veszett.

Nincs precedens rá, és majdnem lehetetlen halasztani

Felvetését a saját pártja legbefolyásosabb politikusai is elutasították. 

A demokrata párti politikusok közül eddig Tom Udall új-mexikói szenátor kelt ki a felvetés ellen, a demokrácia elleni támadásnak minősítve azt. Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke pedig úgy reagált, hogy idézte az alkotmányból azt a részt, miszerint 

a szövetségi törvényhozás joga meghatározni a választás napját.

Nem sok esély van rá, hogy a novemberi választások törlésre vagy halasztásra kerülnek a járványhelyzet miatt, vagy bármilyen más oknál fogva, mégpedig azért, meg törvény szabja meg mind a választást, mind az elnöki pozíció elhagyását, és annak megváltoztatása cseppet sem egyszerű dolog. 

A másik, ok, amiért szintén kevés esély van rá, az az, hogy nemigen találunk történelmi precedenst a halasztásra.

"Úgy hiszem mi vagyunk az egyetlen olyan régóta működő demokrácia, mely soha nem halasztotta el a választásokat, még háborús időben sem.”

 

- nyilatkozta Richard Pildes, a New York egyetem alkotmányjogásza.  

"Azt mondanám, hogy az a helyzet, ahol a legdrámaibb módon felmerült a kérdés az 1864-es választás volt a polgárháború alatt, ami teljesen megemésztette az országot.”

 

Ha egy olyan háború, ami az ország létét fenyegette, nem volt elég ahhoz, hogy meghiúsítsa a választásokat, a koronavírus, vagy a választási csalástól való félelem sem fog változtatni semmin, és ezt az amerikai alkotmánynak köszönhető. 

Helyi és állami szintű választásokat számos okból elhalasztottak már (például a New York-i polgármesteri előválasztásokat 9/11 miatt). Állami szintű az elnöki előválasztásokhoz kapcsolódó választásokat is elnapoltak idén a koronavírus miatt. 

Az Egyesült Államok elnökválasztásának dátuma azonban fix, törvény által meghatározott, és törvény kell a megváltoztatásához is. 

Az elnöki elektorok, szenátorok és képviselők választási napját három szövetségi törvény rögzíti „november első hétfője után következő keddben”. Amennyiben a republikánusok változtatni akarnak ezen a törvényen, először a demokrata többségű képviselőházon kell keresztülvinniük szándékukat. 

A 20. alkotmány-kiegészítés ezenkívül előírja, hogy „az elnök és az alelnök hivatali ideje január 20. napjának délben kell, hogy véget érjen”. Így még a választások esetleges törlése esetén is a megszabott időben lejárna Donald Trump elnök és Mike Pence alelnök mandátuma, az azonban, hogy ki követné őket pozíciójukban rendkívül bonyolult kérdéssé válna. 

(Vox/MTI/Hetek)

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!