Blinken - aki a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását követően látogatott el az uniós testülethez - érkezésekor elmondta, a számos közös kihívásról, köztük
a klímaváltozásról, Kínáról és Oroszországról tervezett megbeszélés témái között kiemelten fontos a koronavírus-járvány utáni erős és méltányos gazdasági helyreállítás lehetőségeinek áttekintése az Európai Unióval.
Beszélt arról is, hogy a demokrácia kihívásokkal néz szembe mindenütt a világban, és e tekintetben az Egyesült Államok és az Európai Unió kiállnak közös értékeik védelmében. Elmondta, vita folyik arról, hogy a demokrácia vagy a tekintélyelvűség kínál jobb megoldásokat a jövőt illetően.
"Rajtunk múlik, hogy összefogjunk és megmutassuk a világnak, hogy a demokrácia mi mindent képes számunkra és egymásnak biztosítani"
- fogalmazott Blinken.
Ursula von der Legyen köszöntőjében kiemelte: az Egyesült Államok fontos és értékes partnere az Európai Uniónak, ezért az unió közös menetrend kialakítását javasolja Washingtonnal a felek előtt álló kihívások megoldására, valamint a közös lehetőségek kiaknázására.
Elmondta, megbeszélésük középpontjában a koronavírus-járvány kezelése áll, illetve a járvány gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásainak áttekintése is szerepel. A felek meg kívánják erősíteni az oltóanyag-ellátás biztosítását, illetve az oltóanyagok kifejlesztésének, gyártásának és a szállításának finanszírozási lehetőségeit.
Kiemelte továbbá, várakozással tekint a kulcsfontosságú nemzetközi és biztonsági kérdésekről folytatott megbeszélések elé, amelyek között
a Kínával, Oroszországgal, valamint a Törökországgal ápolt kapcsolatok mellett az uniós déli szomszédság és a Nyugat-Balkán is szerepel.
Mivel az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak közös aggodalmaik vannak, szoros együttműködésre van szükségük azok hatékony megoldásához - tette hozzá az uniós bizottság elnöke.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mellett Antony Blinken Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel folytatott megbeszéléseket, amelyeket követően elmondta azt is: az Egyesült Államok arra törekszik, hogy európai partnereivel
együttműködjön Oroszország "kihívást jelentő magatartásának" kezelésében.
Tájékoztatása szerint Washington együtt kíván dolgozni az Európai Unióval a nemzetközi biztonság megerősítésén és számos más külpolitikai kihívás megoldásában.
Josep Borrell arról számolt be, hogy a felek közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben elismerték, hogy a Kínával fenntartott kapcsolatok sokrétűek,
az együttműködés mellett a verseny és a "szisztematikus rivalizálás" elemeit tartalmazzák.
Megegyeztek, hogy párbeszédük keretében egyebek mellett olyan témákat tekintenek át, mint a kölcsönösség kérdése a gazdaságot érintően, a technológia és az infrastruktúra területén jelentkező hiányosságok megszüntetése, az emberi jogok, a biztonság, a multilateralizmus, valamint az éghajlatváltozás.
Leszögezték: a hiteles többpárti demokrácia, az emberi jogok védelme és a nemzetközi jog betartása biztosíthatja csak az indiai-, valamint a csendes-óceáni térség stabilitását és jólétét.
Aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Teherán továbbra sem tesz eleget az iráni atomprogrammal foglalkozó, a szankciók feloldását is szabályozó közös átfogó cselekvési terv (JCPOA), vagyis az "atomalku" kötelezettségvállalásainak.
Hangsúlyozták: teljes mértékben támogatják a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) munkáját az iráni atomprogram figyelemmel kísérése érdekében.
Elkötelezettségüket hangoztatták egy stabil, békés és virágzó nyugat-balkáni régió mellett, ennek érdekében - mint írták - támogatják a megbékélést, a kormányzás javítását és az uniós integráció kulcsfontosságú reformjainak előmozdítását.
A felek áttekintették az éghajlatváltozás, illetve a koronavírus-járvány elleni fellépés állását is, valamint leszögezték: stratégiai érdekük fűződik a Földközi-tenger keleti medencéjének stabilitásához és biztonságosságához, és ennek érdekében készek együttműködni abban, hogy a kialakult feszültségre fenntartható megoldást találjanak.
(MTI/Hetek)
