A Német Kereskedelmi Szövetség (HDE) a reklámfelületek kivilágításának tervezett tilalmát is bírálta. A szervezet ügyvezetője, Stefan Genth szerint az energiatakarékosság nem mehet a biztonság rovására, és a boltosok az éjszakai világítással a társadalmi felelősségvállalást is kifejezik, hiszen ezzel hozzájárulnak a közbiztonsághoz, különösen azokban az időszakokban, amelyekben a legnéptelenebbek az utcák.

Genth szerint az ágazat szereplői maguktól is takarékoskodnak az energiával, az üzletekben nyáron az eddiginél kevésbé hűvösre állítják a légkondicionálókat, télen pedig alacsonyabbra állítják majd a fűtést, és azzal is egyetértenek, hogy télen nem szabad a fűtési szezonban állandóan nyitva tartani az utcára nyíló ajtókat.

A szakember szerint azonban meg kell találni az egyensúlyt az energiatakarékosság és a biztonság elve között, mert gond lehet abból, ha teljesen elsötétülnek a belvárosok.

Az energia drágulása nemcsak a kisebb üzleteket, hanem a szupermarketeket is súlyosan fogja érinteni: a nagy boltok tavaly még körülbelül 70 ezer eurót (több mint 28 millió forintot) költöttek hűtésre, légkondicionálásra és fűtésre, most viszont már 140 ezer eurós (57 millió forint) költséggel számolhatnak, és ha az áremelkedés az eddigi ütemben folytatódik, akkor hamarosan 200 ezer eurós (82 millió forint) lesz az energiaszámlájuk.

Ezt a költségnövekedést az élelmiszer-kiskereskedelem 1,5-2 százalékos haszonkulcsa mellett nem lehet kigazdálkodni, és a fogyasztókra sem lehet az egészet áthárítani a vásárlók elvesztésének veszélye nélkül.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, több német városban az energiaválság kihirdetése óta lekapcsolták a helyi nevezetességek éjszakai világítását, sőt Hannoverben nincs meleg víz se a közintézményekben. A német kormánynak a héten napirendre kerülő javaslata már olyan részletszabályozásokat is tartalmaz, hogy például a közintézményekben egyáltalán nem szabad majd fűteni a bejárati előcsarnokokban és a várótermekben.

Azokban a helyiségekben, ahol ülőmunkát végeznek a dolgozók, legfeljebb 19 Celsius fokra lehetne fűteni a hőmérsékletet, és a nehéz fizikai munkát végzők maximum 12 Celsius fok mellett dolgozhatnának.

A kórházak, az iskolák, a bentlakásos otthonok és az egyéb szociális intézmények kivételt képeznének, és ezeknek az épületeiben nem kellene majd lejjebb állítani a fűtést télen.

(MTI / Hetek)