A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt. Az ezt megelőző mandátumvizsgálat során a megbízóleveleket szabályszerűnek találták, így a parlament igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát. A korjegyzők felolvasták az igazolt képviselők és a nemzetiségi szószólók nevét.

A Fidesz-KDNP képviselői az alakuló ülés előtt a Hold utcai református templomban vettek részt istentiszteleten és virágot helyeztek el a Batthyány-örökmécsesnél.

A Demokratikus Koalíció képviselői csak a mandátumigazolás és az eskütétel idejére jelentek meg az ülésteremben, azt követően azonnal távoztak. A Momentum képviselői is elhagyták az eskütétel után az üléstermet. Korábban azt közölték a Facebook-oldalukon, hogy

a frakciótagok a parlamenti mellett alternatív esküt tettek, melyben nem csak egy szűk kiváltságos réteg, hanem az egész társadalom szolgálatára esküdtek fel.

A Mi Hazánk országgyűlési képviselőcsoportja ökumenikus istentiszteleten vett részt az alakuló ülés előtt.

Hadházy Ákos - aki függetlenként dolgozik a parlamentben - nem vett részt az eskütételen, így képviselői jogait egyelőre nem gyakorolhatja.    

Az Országgyűlés korelnökéből - aki a legidősebb képviselő, a 86 éves fideszes Turi-Kovács Béla - és a korjegyzőkből - vagyis a legfiatalabb képviselőkből - álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről, amely mindenki megbízólevelét szabályszerűnek találta. A parlament 196 igen szavazattal, egyhangúlag igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát.

A parlamentnek 199 képviselő a tagja, közülük egy nemzetiségi képviselő, a Ház munkájában 11 nemzetiségi szószóló is részt vesz.

Az elnöki pulpitus jobb oldalán az európai parlamenti képviselők mellett a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP politikusai foglalnak helyet, mellettük az LMP, az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum, Demokratikus Koalíció, Jobbik és a Mi Hazánk képviselői ülnek, a nemzetiségi szószólók a kormánypárti széksorok mögött kaptak helyett.

Turi-Kovács Béla bejelentette a kormány megbízatásának megszűnését. Innentől - az alaptörvény értelmében - a 2018-ban megalakult kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

Áder: mondjanak igent a nemzeti érdekek képviseletére!

Áder János köztársasági elnök arra bíztatta az Országgyűlés hétfői alakuló ülésén a képviselőket, hogy a következő években mondjanak igent a nemzeti érdekek képviseletére, az ország gyarapodására, a magyarok biztonságára, a tényekre építő vitákra és a közös sikerekre, de mondjanak nemet az öncélú, rövidlátó politikára, az idegen érdekek kiszolgálására, a békétlenségre és a hazugságra.

Bejelentette: azt javasolja, hogy az Országgyűlés Orbán Viktort válassza meg Magyarország miniszterelnökének. Emlékeztetett: múlt pénteki megbeszélésükön az új kormány megalakítására felkérte a jelenlegi miniszterelnököt, aki a felkérést elfogadta.

Az államfő megjegyezte: a választást követő napokban, miközben arra gondolt, hogy beszédében a kampány tanulságaival is foglalkozik, rájött, hogy

"sokkal fontosabbak a teendőink, semhogy néhány képviselő háborgó lelkével, minősíthetetlen stílusával, vagy a vesztes csapaton ne változtass stratégia értelmezésével foglalkozzunk".    

Hangsúlyozta: Deák Ferencnek, a reformkor nagyjainak, vagy az 1867-es kiegyezés előkészítőinek a példája azt mutatja, hogy "csak igenekből lehet országot építeni". De - folytatta - ahhoz, hogy ez az építkezés sikeres legyen, hogy a választók bizalmát elnyerhessék, megtarthassák, először nemet kell mondani néhány dologra.

"Nemet kell mondani a kettős mérce alkalmazására, az öncélú, rövidlátó politikára, az idegen érdekek kiszolgálására. Nemet kell mondani az alkotmányellenes szándékokra, a társadalom nyugalmának megzavarására, a békétlenségre. Nemet kell mondani a hazugságra, a demagógiára, a jellemtelenségre, elvtelenségre. Nemet az alpári beszédre" - emelte ki.

"Igent a nemzeti érdekek képviseletére, az ország gyarapodására, a magyarok biztonságára. Igent az érveket érvekkel ütköztető, tényekre építő vitákra. De legfőképp mondjanak igent közös sikereinkre, mert azoknak mindannyian örülhetünk" - tette hozzá.

Jó lenne, ha mindenki tudna örülni a másik sikerének, a budapestiek a vidék gyarapodásának, a vidék a főváros erősödésének - hangsúlyozta, arra bíztatva a falvakban, községekben, városokban élőket, hogy jöjjenek minél gyakrabban Budapestre, a fővárosban élők pedig látogassanak el vidékre és a határon túlra. "Nyújtson kezet egymásnak minden jóakaratú ember, akinek fontos Magyarország és a magyar nemzet gyarapodása!" - szólított fel, hozzáfűzve Deák Ferenc figyelmeztetését, miszerint

"polgár polgártársának ellenfele lehet, de ellensége ne legyen".

Áder János arra is figyelmeztetett: nehéz év, nehéz évek várnak Magyarországra, hiszen a Covid-járvány - bár szolidabb formában - még mindig itt van, úgy tűnik, hogy az orosz-ukrán háború elhúzódik, ráadásul egy gazdasági válság "készül ránk rúgni az ajtót".

Úgy vélte: a háború a mostani jelentősen megnövelt árakat tartósan magasan tarthatja, sőt, tovább is emelheti, a világ nyers- és alapanyag ellátását is jelentősen megnehezíti, a magas infláció az alacsony jövedelmű országokban megélhetési válságot, növekvő társadalmi feszültséget és politikai robbanást eredményezhet. De - folytatta - az adósságban "fuldokló" fejlett országok kormányai számára is további súlyos kérdéseket vet fel az infláció.

Felhívta a figyelmet arra: az ENSZ humanitárius célú akcióihoz a gabona 85 százalékát Oroszországból és Ukrajnából vásárolta. Rossz belegondolni, hogyha nem lesz elegendő gabona a lakosság ellátására és még a humanitárius készletek is megcsappannak, annak milyen hatása lesz az ott élők életkörülményeire és az érintett országokból induló migrációra - fejtette ki.    

Úgy értékelt: az új Országgyűlésnek és az új kormánynak minden korábbi sikeres válságkezelési tapasztalatára szüksége lesz, hogy a "világgazdaság háborgó tengerén Magyarország hajóját jó irányba kormányozza".

(MTI/Hetek)