Washington célja az új szabályozással a helyi, amerikai félvezetőipar erősítése, bővítése.

A döntés hátterében – a két ország közti chipipari rivalizálás közepette – az áll, hogy az érdekelt amerikai üzleti csoportok korábban további kormányzati támogatásokat szorgalmaztak, hogy csökkenteni tudják Kínától való függőségüket.

Ugyanakkor a techcégek jelenleg globális szintű mikrochiphiánnyal néznek szembe, ami jócskán lelassította a termelést. Ez szintén komoly kihívást állított a hazai chipgyártás „felfuttatása” elé, ezért is volt/van égető szükségük a kormányzati támogatásra.

A támogatásoknak viszont most már komoly ára van.

„Védőkorlátokat fogunk felhúzni annak biztosítására, hogy azok, akik forrásokat kapnak a chipekre, ne veszélyeztessék a nemzetbiztonságot... Nem használhatják ezt a pénzt a Kínában való befektetésre, és nem fejleszthetnek élvonalbeli technológiákat Kínában (...) egészen tíz évig.

 – ecsetelte Gina Raimondo, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere a „Chips and Science Act” kapcsán.

A „Chips and Science Act” nevű jogszabályt még augusztusban fogadták el Amerikában, mely a hazai chipipar megerősítésére szolgál.

„Azok a cégek, amelyek megkapják a pénzt, csakis a kínai piac kiszolgálása érdekében bővíthetik (…) gyáraikat Kínában." – tette hozzá a miniszter.

(BBC/Hetek)