A napokban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és nyolc arab ország (Szaúd-Arábia, Jordánia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Pakisztán, Törökország, Katar és Egyiptom) egyaránt elfogadta Donald Trump amerikai elnök 20 pontos gázai béketervét az ENSZ-közgyűlésen folytatott intenzív diplomáciai tárgyalások és személyes találkozók után, ugyanakkor egyelőre még teljesen bizonytalan, hogy a tervből megvalósul-e valami, vagy pedig Izrael katonai offenzívájának végigvitelével érné el háborús céljait. Az arab támogató nyilatkozat azt követően született, hogy Netanjahu bocsánatot kért Katartól a dohai támadásáért, amely egy katari biztonsági tiszt halálát okozta, és megígérte, hogy nem támadja meg újra Katar szuverenitását.
Trump a szokásos stílusában tett bejelentését szinte messianisztikus magasságba emelte, hiszen a tervet nemcsak a gázai háborúnak véget vető lépésnek, de a „több ezer éve zajló” közel-keleti konfliktusok megoldásának is nevezte, az emberi civilizáció legfontosabb napjának, melynek köszönhetően „örök béke” köszönt a térségre. A dealre adott izraeli reakciók azonban jóval óvatosabb optimizmussal állnak a béke tartósságának, illetve a feltételek realitásának kérdéséhez.
A húszpontos terv nyomán Gázából egy deradikalizált, terrormentes övezetet csinálnának, amely már nem jelent fenyegetést szomszédai számára. Az övezetet újjáépítenék a gázai emberek javára. Amennyiben mindkét fél (Izrael és a Hamász) elfogadja ezt a javaslatot, a háború azonnal véget ér. Az izraeli erők visszavonulnak az egyeztetett vonalig, hogy előkészítsék a túszok szabadon bocsátását. Ez idő alatt minden katonai műveletet – beleértve a légi és tüzérségi támadásokat – felfüggesztenek, a frontvonalakat pedig befagyasztják, amíg nem teljesülnek a feltételek a teljes, szakaszos visszavonuláshoz.
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »