Ismét akcióban az olajfegyver: Oroszország mellé álltak a szaúdiak?

A helyzet azonban nem ennyire fehér vagy fekete. Az OPEC+, amelynek Oroszország is tagja, már a múltban is többször használta politikai céllal a nyersolaj-kitermelést, úgy tűnik, most is használni kezdte az „olajfegyvert” azért, hogy egyrészt gazdasági előnyökhöz jusson, másrészt pedig politikailag is kinyilvánítsa álláspontját. Mindezek mellett azzal is könnyen magyarázható a termelés visszafogása, hogy a kimaradó 2 millió hordónyi napi termelés miatt még nagyobb lesz a kereslet a kevesebb erőforrásra, ami tovább növeli majd a nyersolaj árát. Ez azzal jár együtt, hogy kevesebb olajért több pénzt tehetnek zsebre a kitermelő országok, ami egyértelmű gazdasági előny.

A másik hozadéka a döntésnek, hogy ezzel elősegítik, hogy Oroszország továbbra is el tudja adni az általa kitermelt nyersolajat, ha ugyanis nem áll rendelkezésre minden felhasználónak elegendő „nem orosz” erőforrás, kénytelenek vagy visszafogni a felhasználásukat, vagy megvásárolni az orosz olajat, hogy működni tudjon a gazdaságuk, nem is beszélve arról, hogy ennek az ára is jelentősen emelkedik a visszafogott kitermelésnek köszönhetően.

Az USA és Németország meggyengítése, szövetségesváltás?

Ezzel érkezünk el a politikai vetülethez, ugyanis ezen a vonalon is nagy jelentősége lehet a jelenlegi helyzetben a termelés visszafogásának. A 2 millió hordónyi olaj a világ összes felhasználásának 2 százalékát teszi ki, ami, ha kiesik a rendszerből, igen nehéz helyzetbe hozhatja a felhasználókat. Az Európai Unió tagállamai a saját szankcióik miatt már így is a szakadék szélére sodorták a gazdaságaikat. Az Egyesült Államokban a tomboló infláció megfékezésének egyik eszköze lehetett volna, ha az üzemanyag ára csökken, bár ez még valószínűleg nem segített volna teljesen kimászni a jelenlegi gödörből, ahhoz ugyanis a költekezéssel is fel kellene hagynia a Biden-adminisztrációnak.