A Nemzetközi Űrállomás jövője kérdéses; nem biztos, hogy fennmarad Amerika, Oroszország és Kína űrversengése közepette.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)
Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes
A technológiai fejlődés a világűrre vonatkozó nemzetközi jogi szabályozást is meghaladta. Elindult ugyanis az a korszak, amelyben magánszemélyek – a közelmúltban például Jeff Bezos és Richard Branson – tehetnek kiruccanást a földi légkörön túlra, de a vasban, nikkelben, kobaltban és más kulcsfontosságú fémekben gazdag aszteroidák bányászatáról is hamarosan valóságként beszélhetünk.
Az 1967-es Világűrszerződés (amelyet eddig 111 ország írt alá) megtiltja a nemzeteknek az égitestek kisajátítását (hivatalos nyilatkozat, kitermelés vagy megszállás útján egyaránt). Épp ezért nem jelentette a Hold Egyesült Államokhoz való „csatolását” két évvel később, 1969. július 21-én az amerikai zászló kitűzése a bolygó felszínén.
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »
2022.01.07. (XXVI/1)
