A Krím-félsziget 2014-es orosz annektálását követően már alkalmazott európai szankciós politika miatt nem volt meglepő, hogy az Unió újból ehhez az eszközhöz fordult. Az azonban, hogy a szankciókat néhány hónap alatt szinte a teljes gazdaságra és energiaszektorra kiterjesztették, korántsem volt magától értetődő. Az EU maga is áldozata saját szankcióinak, így ez a lépés egyértelműen rávilágít arra, hogy a háttérben olyan erejű geopolitikai „lemeztektonikai” mozgások állnak, amelyeknek az EU nem képes, vagy nem akar ellenállni. A történelemkönyvekben vélhetően úgy fognak emlékezni 2022-re, mint arra az évre, amikor az Európai Unió saját elemi gazdasági érdekeit figyelmen kívül hagyva elkezdte magát teljes mértékben leválasztani Oroszországról.
Az EU nemcsak elítélte a háborút és az agresszor Oroszország fellépését, hanem kvázi háborús félként kezdett el viselkedni.
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »