Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke múlt héten jelentős, de nem teljesen váratlan bejelentéseket tett. Kiterjesztette az oltási kötelezettséget a szövetségi alkalmazottakra és a kormánnyal alvállalkozási szerződésben álló cégekre, valamint kemény szankciókat helyezett kilátásba azon intézmények számára, akik nem tartják be a szabályozást.
Az elnök korábban már előírta a száz és afölötti alkalmazottat foglalkoztató vállalatok számára a kötelező oltást, csakúgy, mint az egészségügyi dolgozóknak, illetve azok számára, akik erre nem hajlandóak, a heti rendszerességű tesztelést. Igencsak valószínűtlen, hogy a rendelkezés valós megoldást fog kínálni, az elvárt hatások helyett az országnak fel kell készülnie az oltásellenes hangok felerősödésére és a munkaerőpiac válságára.
Az államfő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy közel nyolcvanmillió amerikai még mindig nincs beoltva egy oltással sem. Meggyőződése, hogy az oltottakat meg kell védeni az oltatlanoktól. Elemzők szerint a fajsúlyos kijelentések hátterében elhibázott járványpolitikai lépések állnak. Választási kampánya alatt Biden azt ígérte az amerikaiaknak, hogy a függetlenség napjára már mentesülnek a vírus hatásai alól, amire akkortájt reális esély is mutatkozott.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2021.09.17. (XXV/37)
