Hetek Univerzum
Minden amit tudni kell a november 3-ai választásokról
Amerika válaszút előtt

Illusztráció(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)

Minden amit tudni kell a november 3-ai választásokról
Amerika válaszút előtt
2020. 10. 29.
Választási mellékletünkben egy tematikus összefoglalót közlünk, amelyben bemutatjuk az amerikai választási rendszert, a versengő felek eddigi teljesítményét, és kiemeljük, hogy melyik államokon érdemes rajta tartanunk a szemünket. Arra is kitérünk, hogy melyek a legfőbb ügyek, amelyek meghatározzák az idei választásokat.

Kiket választ Amerika?

A z amerikai választópolgárok, azaz több mint 230 millió ember 3 fontos területen fog szavazni: Egyrészt most döntenek a Kongresszus egyik kamarájának, a Képviselőháznak az összes (vagyis 435) mandátumáról. A kétévente választott testületben az államok lakosságuk aránya szerint küldenek delegáltakat (megyénként egyet).

Másrészt bizonyos szenátusi mandátumokról is szavazni fognak. 

A Kongresszus másik kamarája, a Szenátus, amelybe minden állam 2-2 szenátort delegál. A hat évre választott szenátorokat 3 osztályba sorolja az alkotmány, így rotációban kétévente választások vannak a szenátusi helyek harmadáért. Idén az ún. 2. osztályba tartozó szenátorokat, összesen 33 mandátumot választanak (illetve további 2 mandátumot üresedés miatt).

Hetek-grafika
Hetek-grafika

A kongresszusi választások tétje nagy: a Képviselőházban jelenleg demokrata többség van, a Szenátusban viszont a republikánusok dominálnak – ez utóbbi testület hagyja jóvá többek között az elnök jelöltjét a Legfelsőbb Bíróság testületébe is. Amy Coney Barrett e heti jóváhagyására biztosan nem került volna sor egy demokrata többségű Szenátusban. Ha mindkét házban demokrata többség lenne, az jelentősen akadályozná egy republikánus elnök törvényhozó munkáját, és fordítva.

Harmadrészt, az elnökválasztásra is most kerül majd sor; természetesen a legnagyobb figyelem erre irányul.

Az elektori rendszer

Az elnök személyére a polgárok nem közvetlenül szavaznak, hanem államonként kijelölt ún. elektorok (választók) útján. 

A novemberi választásokon tehát a lakosság igazából saját államának demokrata vagy republikánus elektori listájára szavaz.

538 elektor van – államonként számuk megegyezik az adott állam szenátori és képviselői számával, továbbá 3 elektora van a fővárosnak is. Az elektorok általában a „győztes mindent visz” alapon szavaznak decemberben (igazából ezt nevezhetjük az igazi elnökválasztásnak). Magyarán, ha mondjuk Texas lakosságának többsége a republikánus jelöltre szavaz, akkor mind a 38 texasi elektori szavazatot a republikánus jelöltre adják le az elektorok.

Hetek-grafika
Az egyes államok elektori szavazatai.(Hetek-grafika)

A választást az elektori szavazatok egyszerű többségével lehet megnyerni, vagyis minimum 270 elektori vokssal.

Léteznek ún. hűtlen elektorok, akik nem aszerint adják le a voksukat, ahogy az állam egyszerű többség alapú szavazása meghatározná. Ez szövetségi szinten nem jogellenes (egyes államok büntethetik), ám nem bevett gyakorlat, és eddig még sosem változtatott az elnökválasztási eredményeken.

Az elektori rendszer alapgondolata, hogy egyik párt se hagyhassa figyelmen kívül az ország bizonyos részeit. Cél egyrészt, hogy a nagy népességű államok ne kerüljenek túlsúlyba, viszont mégsem hagyják figyelmen kívül, hogy például Kansashez képest Kaliforniának majd’ hússzor annyi lakosa van.

Az elektori rendszer célja egyrészt, hogy a nagy népességű államok ne kerüljenek túlsúlyba, viszont mégsem lenne igazságos pl. Kansast és Kaliforniát egyenlően kezelni, hiszen az utóbbinak majd’ hússzor annyi lakosa van.

Az elektori rendszer miatt állhat elő olyan helyzet, hogy egy jelölt számszerűleg több szavazatot kap országszerte („popular vote”), de az elektori szavazás („electoral vote”) nem őt hozza ki győztesen. Hillary Clinton is így veszítette el 4 évvel ezelőtt a küzdelmet Trumppal szemben, pedig közel 3 millióval több szavazatot kapott.

Csatatérállamok

Míg egyes államok jó ideje balra húznak (pl. Kalifornia), addig más államokban a jobboldal dominál (pl. Texas). Ám vannak úgynevezett csatatér- vagy hintaállamok, ahol a verseny közel sem ilyen egyértelmű. A kampány során a jelöltek ezen államokat veszik főleg célba. Az előválasztási adatok alapján úgy tűnik, egyelőre Joe Biden támogatottsága stabilabb a billegő államokban, mint négy évvel ezelőtt Hillary Clintoné volt.

Idén csatatérállamnak számítanak: Arizona, Észak-Karolina, Florida, Michigan, Pennsylvania és Wisconsin, de Georgia és Minnesota is okozhat még meglepetést. Négy éve Michigan, Pennsylvania, Wisconsin és Florida megszerzése bizonyult döntőnek Trump győzelmében. 

Hetek-grafika
Hetek-grafika

A déli államokban főleg a latin-amerikai szavazók okozhatnak nagy csalódást a republikánusoknak. Általában Ohio és Iowa is billegő állam, ám egy ideje inkább republikánus irányba fordultak; persze itt is borulhat a papírforma. Ohiót egyébként egyfajta ómenként tartják számon, hiszen 1964 óta mindig a győztesre szavaztak az elektorok.

Fotó: AP / Steve Cannon
Mike Pence kampányol Floridában – az egyik legfontosabb csatatérállamot Trump és Obama is meglátogatta. (Fotó: AP / Steve Cannon)

Mi történik november 3-a után?

A 2020-as elnökválasztás amúgy is feszültségekkel teli időszakát tovább bonyolítja, hogy a koronavírus-járvány miatt várhatóan a megszokottnál 
jóval többen fognak levélszavazattal voksolni. Ezek megszámlálása jelentősen késleltetheti a végleges eredményeket. Ezért, bár a választás utáni éjjel, illetve reggel általában már tudható az eredmény, de idén nem biztos, hogy így alakul.

A három leggyakrabban tárgyalt választási forgatókönyv a következő: Egyik lehetséges kimenetel az, hogy Trump nyer az elektori szavazatokkal, de a szoros összesített szavazatok láttán a baloldal az utcákra vonul. 

Hetek-grafika
Hetek-grafika

A demokraták eddig sem ódzkodtak polgárháborús, forradalmi retorikát alkalmazni erre az esetre. A másik, egyúttal legkisebb valószínűségű lehetőség, egyben a főáramú média álma, hogy Biden meglepetésszerűen valóra váltja, sőt túl is szárnyalja az előzetes közvélemény-kutatásokat, és egy kék cunamival beveszi a Fehér Házat. Ha azonban Biden csak egy kicsivel nyer, könnyen lehet, hogy Trump sem lesz kész elismerni az eredményt, és hasonlóan az első szcenárióhoz, hosszas jogi procedúra veheti kezdetét. Az szinte borítékolt, hogy mindkét fél könnyen választási csalást kiálthat veresége esetén.

Már előfordult egyébként, hogy nem sikerült a választás éjjelén eredményt hirdetni, utoljára 20 éve: akkor a Legfelsőbb Bíróságnak kellett megállapítania a választások után egy hónappal, hogy George W. Bush győzött Al Gore-ral szemben.

Hetek-grafika
Hetek-grafika

Ha egyébként kiderülne, hogy senki nem éri el a 270 elektori szavazatot, mint győzelmi küszöböt, az amerikai alkotmányjog alapján ilyenkor a Képviselőház választja meg az elnököt (egy állam delegáltjai ilyenkor összesen 1 szavazatot kapnak), a Szenátus pedig az alelnököt.

Bárki is győz végül, 2021. január 20-án iktatják majd be eskütétel keretében. Ha Donald Trumpot újra­választják, ő ekkor kezdi meg második terminusát.

Mit képviselnek Az elnökjelöltek?

Az elnökválasztás során rendszerint néhány alapvető ügy kerül középpontba, és az elnökjelöltek erre adott válasza döntő fontosságú.

Az ideológiai kérdések egyre nagyobb jelentőséget kapnak a választások során. Az idei választások sarkalatos ügyei: 1) Gazdaság helyreállítása a COVID után 2) Bevándorlás és az etnikai ellentétek kezelése 3) Morális kérdések (gender, abortusz) 4) Külpolitika 5) Legfelsőbb Bíróság.

Hetek-grafika
Hetek-grafika

 

Vissza a Hetek univerzumba
Aktuális hetilap
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!