A 80-as szám nem szerepel túl gyakran a Szentírásban, és nem is tartozik azon számok közé, amelyeknek szimbolikus jelentőségét sűrűn vizsgálnák bibliakutatók. A legismertebb kapcsolódó rész a Mózes által szerzett 90. zsoltárban található, ahol a bukott ember lerövidült életidejével kapcsolatban kerül említésre. („A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolcvan esztendő, és nagyobb részük nyomorúság és fáradság, amely gyorsan tovatűnik, mintha repülnénk.” Zsolt 90:10) Hasonló kontextusban kerül elő akkor is, mikor a vén Barzillai hajlott korára hivatkozva utasítja el Dávid király ajánlatát, hogy csatlakozzon jeruzsálemi udvartartásához.
A zsoltárrészlet tartalmával ellentétben a szerzőt, Mózest Isten nyolcvanadik életévében küldte el a fáraóhoz, hogy elindítsa a szabadítás programját Izrael számára. Azon túl, hogy Isten ezzel is demonstrálta, hogy a szolgálatában álló embereket képes a romlandóság igájának fizikai törvényszerűségei fölé emelni, érdekes az is, hogy az isteni rendelés miatt már előre eldöntött exodus megvalósulása előtt Egyiptom elnyomó rendszere a szabadító személyének megszületésétől fogva további nyolcvan év haladékot kapott.
Hasonlóan korszakhatár szerepet játszik a szám később a bírák idején is. Miután Ehud a moábita elnyomás alól felszabadította Izraelt, nyolcvan év béke köszöntött be. Ennek azonban az időközben elszabaduló, Isten elleni lázadás miatt újabb idegen offenzíva vetett véget.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »