„Egy magánmedence alatt rejtőzik IV. Béla király elveszett sírja?”
– ezzel a feltűnő címmel írt az Index október elején arról a kutatásról, amelynek a célja az Árpád-ház egyik legkiemelkedőbb uralkodója, IV. Béla sírhelyének a beazonosítása. A címben szereplő kérdésre akár igen is lehet a válasz, amennyiben beigazolódik a most még csak elméletben megtalált helyszín.
Az eddig sem volt kétséges a 751 éve, 1270. május 3-án elhunyt királlyal kapcsolatban, hogy Esztergomban temették el, ám a pontos helyszínt a történelem viharai, no meg az évszázadok alatt a hajdani utcaszintre rárakódott 3-4 méteres földréteg eddig elfedte – a sírokat pedig köztudottan ettől is lejjebb kell keresni.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2021.10.15. (XXV/41)
