Nem véletlen, hogy nem bibliai kánonról, hanem kánonokról beszélek, ugyanis jelenkorunkban is többféle kánonlista létezik, legalábbis az Ószövetség tekintetében. Ezek közül az egyik a protestáns, a másik pedig a római katolikus – ortodox kánon, de ha mélyére nézünk a dolognak, akkor láthatjuk, hogy itt igazából a héber kánon és a Szeptuaginta (görög nyelvű Ószövetség) kánonja van jelen egymással párhuzamosan.
A Szeptuaginta-féle kánonban, melyet a katolikusok és az ortodoxok is elfogadnak, nemcsak azon könyvek vannak benne, melyet a protestánsok elfogadnak ihletett könyvekként, hanem része a hét ún. deuterokanonikus (másodkanonizált) könyv is, amelyeket félkövér betűvel szedtem. Ezekről később még majd fogok néhány szót ejteni. A protestáns és a héber kánon ugyanazt tartalmazza, csak egyes könyveket a zsidók összevonnak (például a 12 „kisprófétát”, illetve Sámuel, a Királyok és a Krónikák 2-2 könyvét 1-1 könyvbe), ezért van a protestánsoknál 39, a zsidóknál meg 24 könyv.
2021.10.29. (XXV/43)
