Hetek Közéleti Hetilap - AI Summit Budapest – konferencia a mesterséges intelligenciáról

A konferenciának idén is a Városliget adott otthont, az előadások a Néprajzi Múzeumban és a Magyar Zene Házában zajlottak. Az esemény nyitóbeszédét Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter tartotta, aki értelmezte hazánk helyzetét az egyre gyorsuló fejlesztési versenyben, valamint elárulta, hogy a kormány milyen lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy Magyarország ne a versenyben lemaradó országok között legyen. A miniszter beszédének a „Kánaán vagy világvége? Mit hoz nekünk az AI?” címet adta, ezzel is kívánva hangsúlyozni az MI által jelenleg generált ambivalens várakozásokat. Tanács szerint, bár a mesterséges intelligencia által jelentett előnyök megkerülhetetlenek, egy államnak felelősen kell használnia a technológiát, amit az elmúlt időben megszaporodott biztonsági incidensek is alátámasztanak. Külön kiemelte az OpenAI tanulságos esetét (erről július 30-ai lapszámunkban olvashattak bővebben), amelynek során a vállalat bizonyos modelljei a nem megfelelő biztonsági korlátozások miatt megszöktek a zárt tesztkörnyezetből, és hozzáfértek a Hugging Face belső rendszereihez is.

A miniszter a kormány júliusban meghozott döntéséről is beszélt, ami alapján Magyarország a következő évek során 500 millió eurót kíván elkölteni AI-fejlesztéssel kapcsolatos projektekre, ezen belül is 125 millió euróval kíván hozzájárulni az Európai Unió nagyszabású AI-infrastruktúraépítési programjához, az AI Gigafactoryhez, egy lengyel konzorcium részeként. A programnak szintén fontos pontja a megfelelő számú szakember képzése. Ennek érdekében támogatnák az egyetemi képzéseket és kutatásokat, valamint igyekeznek meggyőzni a vezető mesterségesintelligencia-fejlesztő cégeket, hogy hazánkban is létesítsenek fejlesztőközpontokat. Zárásként Tanács elmondta: amennyiben Európa azokon a területeken próbálja meg minél hatékonyabban kihasználni az AI-t, amelyek amúgy is erősségei (ilyen például a logisztika és a gyártás), a kontinens ismét releváns szereplő lehet, ezáltal pedig Magyarország is jól járhat.

A konferencián szemnyitogató előadást tartott Páll Zoltán, a Deloitte Technology & Transformation területének AI-menedzsere, aki a mesterséges intelligencia munkára gyakorolt hatásának kérdéskörét igyekezett körbejárni, valamint arra a kérdésre is választ adott, vajon valóban jogos félelem-e az, hogy az AI elveszi a munkánkat. Páll azzal a felütéssel kezdte mondanivalóját, hogy ma már szinte minden szellemi munkakörben részben vagy egészben kiváltható feladatok, kompetenciák vannak, bár a szervezeti átállás még nem történt meg. Véleménye szerint azonban a mesterséges intelligencia nem egy újabb eszköz, ami elhozza a Kánaánt, helyette sokkal inkább a munkamegosztás egyik új szereplője. Ez a szerep annak köszönhető, hogy az utóbbi időben megjelentek az AI agentek, amelyek konkrét célt kapnak, lépéseket tervezhetnek, eszközöket használhatnak és önállóan oldhatnak meg feladatokat, ami által az AI már munkavégzési kapacitássá válik. Azt is hangsúlyozta, hogy habár az AI rendkívül hatékony, nem valószínű, hogy a közeljövőben teljes munkaköröket fog kiváltani, hanem inkább csak átalakítja a munkakört alkotó feladatot és kompetenciákat. Páll szerint az AI-t inkább egy rendkívül hatékony segítőtársként kell elképzelni, amely nem lecseréli az embert, hanem inkább kibővíti a képességeinket.