Koestler askenázi zsidó családba született, és a 20. század jellegéből adódóan sorsa meglehetősen kanyargós ívet írt le. Egyetemi évei alatt kapcsolatba került a cionista mozgalommal, sőt a brit fennhatóság alatt álló Palesztinában is élt néhány évig.
Szimpatizált a kommunizmussal is, ám pár év után kiábrándult az ideológiából, és később haditudósításokat közölt a spanyol polgárháborúból. A világháború alatt megjárta a Francia Idegenlégiót is, ahonnan megszökött, majd az angol hadseregben is szolgált. Az ő nevéhez kötődik az a híres elmélet is, miszerint az askenázi zsidóság a kazároktól származik, akik a 8. században tértek át a zsidó vallásra.
Újságíróként kezdte pályafutását, ez a hivatása pedig a regényírás világában nemhogy rontotta volna stílusát, hanem még olvasóbarátabbá tette műveit. Lévén, hogy ennek köszönhetően alkotásai minden sallangot, nyelvi-szépírói elemet nélkülöznek. Egyedül a cselekményre koncentrál, és ezekben is újságírói lényeglátását csillogtatja meg.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
2025.10.03. (XXIX/40)
