Koestler askenázi zsidó családba született, és a 20. század jellegéből adódóan sorsa meglehetősen kanyargós ívet írt le. Egyetemi évei alatt kapcsolatba került a cionista mozgalommal, sőt a brit fennhatóság alatt álló Palesztinában is élt néhány évig.
Szimpatizált a kommunizmussal is, ám pár év után kiábrándult az ideológiából, és később haditudósításokat közölt a spanyol polgárháborúból. A világháború alatt megjárta a Francia Idegenlégiót is, ahonnan megszökött, majd az angol hadseregben is szolgált. Az ő nevéhez kötődik az a híres elmélet is, miszerint az askenázi zsidóság a kazároktól származik, akik a 8. században tértek át a zsidó vallásra.
Újságíróként kezdte pályafutását, ez a hivatása pedig a regényírás világában nemhogy rontotta volna stílusát, hanem még olvasóbarátabbá tette műveit. Lévén, hogy ennek köszönhetően alkotásai minden sallangot, nyelvi-szépírói elemet nélkülöznek. Egyedül a cselekményre koncentrál, és ezekben is újságírói lényeglátását csillogtatja meg.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »