Fotó: Shutterstock / PuzzlePix
Ma már számtalan online felület és mobilalkalmazás igyekszik kiszolgálni a hívők igényeit a digitális térben. Mindenki számára ismert, hogy a legnagyobb videómegosztó portálon rengeteg keresztény tematikájú podcastet és prédikációt találunk, illetve keresztény előadók zenealbumaiból vagy akár élő worship közvetítéseiből is válogathatunk. Telefonjainkon a bibliatanulmányozásra kifejlesztett applikációt használhatunk, de még a rendszeres imádkozásra emlékeztető, azt tematizáló alkalmazás is elérhető a digitális piacon.
Habár a telefon alapú kultúra hajnala 2010 körül felhasadt, a vallási élet digitalizációját igazán csak a koronavírus-járvány erősítette fel. A személyes találkozás ellehetetlenülésével a Covid-hullámok még a tradicionális egyházakat is rákényszerítették az online „működésre”, a közösségi média aktív használatára, az istentiszteletek közvetítésére. Egy részük könnyen, másik részük nehezebben, de a hívők áttértek a digitális hitéletre, és persze voltak, akik egyszerűen lemorzsolódtak. Ez derül ki a koronavírus lecsengése után készített amerikai közvélemény-kutatásból.
A Pew Research Center tavaly megjelent felmérése szerint az amerikai felnőttek 43 százaléka havi rendszerességgel részt vesz vallási szertartásokon – vagy kizárólag személyesen (16 százalék), vagy online (10 százalék), vagy mindkét módon (17 százalék).
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »