A francia zsidóság helyzete még törékenyebbé vált.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix )
Képbe hozzuk! A Hetek előfizetői akciójában a 90 nyeremény mellett a fődíj most egy Toyota Aygo X személyautó. Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.
Miután Hitler 1933-ban hatalomra jutott, a Németországban állomásozó külföldi sajtó és diplomaták széleskörűen tájékoztattak a náci rendszerről, köztük a zsidók elleni incidensekről. Újságcikkek és hivatalos jelentések számoltak be többek között zsidó vállalkozások bojkottjáról, a dachaui koncentrációs tábor megnyitásáról, könyvégetésekről, valamint az 1935 szeptemberében bejelentett nürnbergi faji törvényekről. 1938-ban a november 9-i országos pogrom, a kristályéjszaka felkavaró híre is eljutott a határokon túlra. Bár a nemzetközi közösség elítélte, Franklin D. Roosevelt volt az egyetlen államfő, aki hivatalosan kifejezte országa tiltakozását (visszahívta a nagykövetét).
A menekülő zsidók előtt a legtöbb ország vonakodva nyitotta meg határait. Vezetőik tartottak a bevándorlóáradat negatív gazdasági hatásaitól, de az idegengyűlölet és antiszemitizmus miatti esetleges népszerűségvesztéstől is.
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »