Fotó: Shutterstock / PuzzlePix
A „tolerancia” a szociálpszichológia egyik alapfogalma, a latin eredetű szó jelentése: tűréshatár, türelem, türelemmel elszenvedni. Társulhatnak még hozzá különféle kulcsszavak, mint az elfogadás, megértés, rugalmas alkalmazkodás.
A tolerancia tehát nem más, mint egy pozitív viszonyulás, amely által az egyén elfogadja azt a tényt, hogy a másik ember eltérően gondolkodhat és viselkedhet, és személyes módon keresi a boldogságát, önmaga kiteljesedését. Olyan hozzáállás, amely értékeli az emberekben meglévő egyediséget és sokszínűséget, illetve elviseli a másfajta politikai, erkölcsi, ideológiai, szexuális attitűdöt és a nemi különbségeket is.
A tolerancia ellentéte, az intolerancia pedig a másik ember felé táplált negatív érzelmekben, előítéletes gondolkodásban, rugalmatlan, együttérzést nélkülöző hozzáállásban és diszkriminatív, bántalmazó viselkedésben nyilvánul meg. Érdekes tény, hogy az előítéletes emberek például nem vesznek tudomást azokról a tényekről, amelyek nem támasztják alá a meggyőződésüket.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »