hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Korszakalkotó felfedezés küszöbén: Mit mond a Biblia a sötét anyagról?
Rábukkanhattak a fizika Szent Gráljára?
Korszakalkotó felfedezés küszöbén: Mit mond a Biblia a sötét anyagról?

Fotó: Shutterstock / PuzzlePix

2020. 06. 25.
Az úgynevezett sötét anyagra találhattak rá olasz kutatók a Gran Sasso hegység gyomrában működő kutatóintézetben. Ha ez így van, akkor újra kell írni a jelenleg elfogadott részecskefizikát.

Geológiai adottságai miatt az Appenninekben működő Gran Sasso Nemzeti Laboratórium kiválóan alkalmas olyan egzotikus részecskék megfigyelésére, mint a neutrínók vagy a müonok– és itt próbálnak nyomára bukkanni a fizika Szent Gráljának, a sötét anyagnak is. A Xenon 1T nevű kísérlet során a több mint 3 tonnányi tiszta xenonon áthaladó részecskék egyfelől előre várt – és egyúttal megmagyarázható –, másfelől nem várt eseményeket generálnak. Ez utóbbiakból lehet következtetni az úgynevezett sötét anyag jelenlétére. A kutatók eddig 232 várt, illetve 53 nem várt eseményt detektáltak. A fizikusok világszerte óvatosan magyarázzák a jelenséget. A legegyszerűbb és egyben legkellemetlenebb válasz az, hogy az észlelés csak mérési hiba eredménye, bár ennek az esélye kettő a tízezerhez – ám mégsem zárható ki. A kísérleti eredményeket ugyanis okozhatják úgynevezett „rendetlenül” viselkedő neutrínók. A neutrínók a világegyetem legfurcsább részecskéi, „hivatalosan” nincs tömegük, a valóságban azonban mégis van. Ha a kísérlet során ezeket az újfajta neutrínókat sikerült észlelni, az is hatalmas felfedezés lenne. A másik magyarázat azonban még izgalmasabb: a kutatók végre megtalálhatták a sötét anyag axionnak elnevezett részecskéjét – az 53 extra esemény, amit a folyékony xenon köré épített detektorrendszer érzékelt, ennek a részecskének és a xenonnak a kölcsönhatásából származhatott. Ha ez így van, akkor a kísérletért nemcsak Nobel-díj jár, hanem át kell írni a fizikakönyvek részecskefizikával kapcsolatos fejezeteit. Az axion ugyanis nem része a ma érvényben levő standard modellnek, amellyel mellesleg a részecskék világát kiválóan le lehet írni. Rengeteg közvetett megfigyelés mutat azonban arra, hogy az Univerzum tele van titkokkal és ezek közül az egyik legnagyobb titok a sötét anyag léte.

melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?

Az ugyanis, amit az Univerzumból látunk, vagyis a bolygók, a csillagok, a galaxisok és minden, amiről valamilyen képet tudunk alkotni látható és nem látható fénnyel, rádióhullámokkal, mikrohullámokkal –, az az Univerzum tömegének mindössze tizenöt százalékát teszi ki, a maradékot egyszerűen nem látjuk. Ennek a sötét anyagnak a létére csak következtetni tudunk, azonban biztosak lehetünk abban, hogy mindenhol jelen van az Univerzumban – ha nem lenne, akkor például a galaxisok struktúrája nem olyan formát mutatna, mint amit látunk. Először Fritz Zwicky amerikai– svájci csillagász jött rá a közeli galaxisok vizsgálata során, hogy ezeknek a galaxisoknak a stabilitása valami olyasmitől függ, amiből sok van, de egyáltalán nem látjuk, mert semmilyen látható és láthatatlan fényt, elektromágneses sugárzást nem bocsátanak ki, tökéletesen sötétek a számunkra.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!