Black Lives Matter tüntetés Portlandben. Szponzorált anarchia. (Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)
Amikor az ember alapítványokról és azok tevékenységeiről hall, klasszikusan az a kép ugrik be, hogy jómódú és jószívű középosztálybeliek és gazdagok adományoznak egy intézmény számára, melynek egyetlen és kizárólagos célja az általa kitűzött nemes cél elérése. A valóságban azonban jóval több az alapítványok alapítása mögötti politikai szándék, mint sokan gondolnák.
Az alapítványok működésének megértése lényegében nem túl nehéz. Megvannak az alapítványok jogai és szabályozórendszerei, amelyek a felszínen világosan fogalmaznak a különféle nonprofit szervezetek közti különbségekről, azok korlátairól, jogosultságairól. Azt azonban már sokszor megtapasztalhatta az emberiség, hogy ahol pénz mozog, ott sosem fekete-fehérek a szabályok.
A pénzintézetek területén például mára teljesen ismertté vált az úgynevezett árnyékbankrendszer, melynek szereplői a hagyományos bankokhoz hasonló szolgáltatásokat nyújtanak, de mégsem számítanak banknak, és ezért a szabályozó korlátozások rájuk nem vonatkoznak.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2020.07.31. (XXIV/31)
