Aktuálishetilap

A XIX. században, a reformkor idején kristályosodtak ki azok a gondolatok, amelyek a több évszázados előzményeket mint­egy összefoglalva a magyar nemzeti kereteket adják. És mivel a reformkor óta nagyon sok hatás érte a magyar nemzeti gondolkozást, amely hatások azt változtatták is – nem feltétlenül előnyére – érdemes egy-két alapgondolatot felidézni, hogy mik is adják a magyar nemzeti gondolkodás kereteit.

Az egyik alapmű Kölcsey Parainesise (ami intelmet, buzdítást, tanácsot jelent), amelyben a szerző unokaöccsét, Kölcsey Kálmánt, aki végül az 1848-as szabadságharcban a magyar szabadságért adta életét, látja el olyan tanácsokkal, amelyek hozzásegíthetik a fiatalt ahhoz, hogy értékkel teli, értéket létrehozó életet éljen. A mű egyik fő iránya a nemzetről szóló gondolatok kifejtése. Az egyik gondolat, ami meglep az aktualitásával, a nemzet és a sokaság megkülönböztetéséről szól. A tömegkultúra mai korában minden eddiginél élesebben szólnak Kölcsey gondolatai:

„Jól megértsd: nemzet és sokaság egymástól különböznek. Amaz együvé állott egész, ez több egyesek most ilyen, majd olyan számban és alakban történt összecsoportozása. Amannak van állandó pályaköre, melyen a vele összeköttetésben levő nemzetek sorában lassabban vagy gyorsabban, de bizonyos egyetemi rendszerrel mozog; emennek kimért útai nincsenek. Amaz a Balaton, mely saját partjai közt százak óta van és tápláltatik; ez a hullámok, mik a Balatonon gyakorta látható ok nélkül támadnak, s ismét eltűnnek.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek