Szima Pap Erzsébet elsőként született egy kilencgyermekes nazarénus családban, és emlékei szerint a gyerekkora nagy szeretetben, békességben telt: szülei hite, példamutatása meghatározó volt mindnyájuk életében.
Ő maga korán, 19 évesen ment férjhez. Fülig szerelmes volt, így édesapja, aki nagyon féltette őt, hiába figyelmeztette: „Kislányom, amilyen virágot szakítasz, azt kell majd szagolnod.”
„A házasságunkból három nagyszerű fiunk született. Sajnos hamar kiderült, hogy sok nehézség és harc árán tudom csak fenntartani a kapcsolatunkat, hogy fiaink ne nagyon sérüljenek, ezért sokat imádkoztam, sokat tűrtem. Igyekeztem jó példát adni megbocsátásból, tiszteletadásból édesapjuk irányában is, különösen azután, hogy 1983-ban élő hitre jutottam. Hullámzó és néha viharos időszakokon mentünk keresztül. Így visszagondolva látom, hogy hit nélkül nem tudtam volna elviselni, időnként túlélni a sok megaláztatást, durvaságokat, hűtlenségeket. Csodák sorozatát éltem át, többször is halálközeli állapotba kerültem, de mindannyiszor megtartott a szerető Istenünk” – meséli Erzsébet.