„Önerőnk kevés, mert a babaváró felét a Covid idején feléltük. Nemrég sikerült lealkudnunk egy kétszobás, felújítandó pesti lakást 53 millióra, de végül elbuktuk a hitelt, mert 10 ezer forint híján nem volt hozzá elég a jövedelmünk. Végül is nem bánjuk, mert a vételár 90 százalékát vettük volna fel, ami miatt eladósodtunk volna egy életre. Már lemondtunk arról, hogy saját lakásunk legyen. Egyszer majd biztosan öröklünk valahonnan, de nagyon gáz, hogy olyanok a mai viszonyok, hogy nekünk a szeretteink halálára kelljen spekulálnunk” – mondta el lapunknak a kétgyermekes Deák Dalma, aki családjával együtt egy budapesti szoba-konyhás lakást bérel, szerinte baráti összegért, havi 135 ezer plusz rezsiért.
Hozzátette: ismerőseinek többsége nem rendelkezik annyi önerővel, hogy élni tudjon a – főként kedvezményes lakáshitelek formájában nyújtott – támogatási lehetőségekkel. Az édesanya a probléma fő okát a rendkívül magas lakásárakban látja.
Szakmai körökben tényként kezelik, hogy az elmúlt évtizedben a bevezetett támogatások hatására elszálltak a lakásárak.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »