A nyugati fiatalokat jobban érdekli az európai szintű politika, mint a nemzeti hatáskörbe tartozó ügyek.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix )
Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is adunk, amivel már csütörtökönként olvasható a friss újság és a teljes archívum is elérhető! Részletek: a Hetekben és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.
A 15–29 éves magyar fiatalok apolitikussága mennyire nevezhető tartós trendnek? Van-e még különbség a politika és a közügyek iránti érdeklődésük között?
Évtizedekre visszamenően tapasztalhatjuk, hogy a magyarországi fiatalok érdeklődése a politika iránt összességében tartósan alacsony. Ha a politika iránti érdeklődést megfeleltetjük egy az iskolai osztályzatokhoz hasonló ötfokú skálának, az átlagos értékelés jellemzően közelebb van a kettes értékhez, mint a hármashoz. Érdekes ugyanakkor, hogy a közéleti kérdések, a társadalmi problémák iránt már fogékonyabbak. Úgy tűnik, hogy maga a politika szó az, ami érdektelenséget vált ki, a politika alatt jó eséllyel a pártpolitikát értik, amihez sokuk úgy érzi, nem ért, ráadásul sok konfliktust is előrevetít a polarizált közéleti környezetben egy-egy politikai kérdésben állást foglalni.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2024.05.24. (XXVIII/21)
