Magyarországon nem könnyű olyan otthont találni, ahová szükséghelyzetben nyugodt szívvel beköltöztetheti valaki az idős, magatehetetlen hozzátartozóját. A férőhely kevés, a jó ellátóhelyek – többnyire magán- vagy egyházi intézmények – nevei pedig szájról szájra terjednek. Ilyen a dóci nyugdíjasház is, melyet fiatal szakemberek működtetnek egyesületi fenntartásban.
Úti célunk tehát Dóc, egy kicsiny, 660 lelkes község a szegedi járásban, közepén a kis nyugdíjasházzal, mely egyben a falu egyik kedvelt közösségi színtere is. A létesítmény megálmodója egy helyi fiatalember, Rostás Norbert, aki a nagyszülei többgenerációs családi házát alakíttatta át erre a célra.
A félig roma származású Norbert jelenleg másodéves orvostanhallgató, mellette elsőéves a Gál Ferenc Egyetem diplomás ápolói szakán is. Bár családjában nincs egészségügyi dolgozó, őt kiskorától vonzotta az orvosi pálya, az ápolói hivatás iránti szeretetét pedig részben nagymamája lelkesedésének, részben angliai tapasztalatainak tulajdonítja.
2024.01.19. (XXVIII/3)
