„Beadtuk az inflációcsökkentő vakcinát, most várjuk a gyógyulást” – közölte Orbán Viktor kormányfő áprilisban, amikor bejelentette, hogy egyelőre maradnak a hatósági élelmiszerárak, azaz a tavaly februártól bevezetett, 8 alapélelmiszerre vonatkozó ársapkák (úgymint liszt, 2,8 százalékos tej, tojás, cukor, burgonya, csirkemell, farhát, sertéscomb).
A miniszterelnök kifejezte abbéli reményét is, hogy az infláció csökkenése áprilistól kezdve egyre jobban érzékelhető lesz a lakosság számára, és év végére elérhetjük az egyszámjegyű inflációt is. A KSH adatai szerint a drágulás átlagos mértéke – az előző év azonos hónapjához képest – idén áprilisban 24 százalék volt, ami egy enyhe, de folyamatos csökkenés eredménye a januári 25,7 százalékos csúcsadathoz képest.
Az egyes termékcsoportok közül tavaly az energiaárak után – és főleg annak következtében – az élelmiszerek ára emelkedett a legnagyobb ütemben. Hazánkban az élelmiszerdrágulás rekordja 2023 elején 44 százalék volt (szemben az EU 18 százalékával vagy a közép-európai országok 20-26 százalékos mutatóival), a hazai drágulás nemzetközi viszonylatban is kiugró mértékű.
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »
2023.06.09. (XXVII/23)
