„Beadtuk az inflációcsökkentő vakcinát, most várjuk a gyógyulást” – közölte Orbán Viktor kormányfő áprilisban, amikor bejelentette, hogy egyelőre maradnak a hatósági élelmiszerárak, azaz a tavaly februártól bevezetett, 8 alapélelmiszerre vonatkozó ársapkák (úgymint liszt, 2,8 százalékos tej, tojás, cukor, burgonya, csirkemell, farhát, sertéscomb).
A miniszterelnök kifejezte abbéli reményét is, hogy az infláció csökkenése áprilistól kezdve egyre jobban érzékelhető lesz a lakosság számára, és év végére elérhetjük az egyszámjegyű inflációt is. A KSH adatai szerint a drágulás átlagos mértéke – az előző év azonos hónapjához képest – idén áprilisban 24 százalék volt, ami egy enyhe, de folyamatos csökkenés eredménye a januári 25,7 százalékos csúcsadathoz képest.
Az egyes termékcsoportok közül tavaly az energiaárak után – és főleg annak következtében – az élelmiszerek ára emelkedett a legnagyobb ütemben. Hazánkban az élelmiszerdrágulás rekordja 2023 elején 44 százalék volt (szemben az EU 18 százalékával vagy a közép-európai országok 20-26 százalékos mutatóival), a hazai drágulás nemzetközi viszonylatban is kiugró mértékű.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2023.06.09. (XXVII/23)
