A magyar kormány június elején jelentette be, hogy 2022-ben és 2023-ban arra kötelezi a bankokat, a biztosítókat, a kereskedelmi multikat, az energiaipari és -kereskedő vállalatokat, a telekommunikációs cégeket és a légitársaságokat, hogy az extraprofitjuk nagy részét a rezsivédelmi és honvédelmi alapba fizessék be.
Az intézkedés július 1-től lép hatályba.
A legnagyobb meglepetést a légitársaságok megsarcolása okozta, hiszen tudvalevő, hogy ők a járvány legnagyobb vesztesei közé tartoznak. Az extraprofitadó ugyan a repülőtéri földi kiszolgálókra vonatkozik, méghozzá a Budapestről induló utasszám függvényében, de világszerte az a tapasztalat, hogy a földi kiszolgálók az effajta különadót átterhelik a légitársaságokra, melyek beépítik azt a jegyáraikba. Nálunk ennek mértéke Európán belüli úticél esetén fejenként 3900, Európán túlra utazóknál fejenként 9750 forint lesz.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2022.07.01. (XXVI/26)
